Leánykori nevén Toyota, de nem is ez a lényeg - Suzuki Across PHEV GLX teszt

Ekkora Suzukit sem látunk sűrű Európában. 4,63 méteres hosszával, 2,69 méteres tengelytávjával az Across a középkategóriás SUV-ok közé tartozik

Soha olyan drága autó nem gördült még le Suzuki jelvénnyel, mint az Across. Igaz, olyannal sem találkoztunk még, amely zöld rendszámos, és 306 lóerős rendszerteljesítményt tud mozgósítani. A Toyotával való együttműködésnek tehát számos előnye és hátránya is van, az új plug-in hibrid SUV tesztjében pedig meg is kerestük ezeket.

Még sehol sem volt a koronavírus, amikor 2019 elején a Suzuki és a Toyota egy új együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá. Ebben a jövőbeli közös munka alapjait fektették le, majd bő 1 év után, tavaly nyáron bemutatkozott az európai piac számára az együttműködés első két gyümölcse, amelyek valójában minimálisan módosított Toyota modellek. Az öreg kontinensen a drasztikusan szigorodó emissziós normák a hibridekre szakosodott Toyotát nem érintették, ám paradox módon a Suzukit annál inkább, hiába áll az önálló kínálata kis- és kompakt autókból, illetve SUV-okból.

Kicsit meglepő a két krómozott kipufogóvég, de az autó teljesítményéhez tulajdonképpen passzolnak. Galériához kattintson a képre! Forrás: Ruschel Zoltán

Az első lépcső a jelenlegi kínálat átalakítása volt, melynek köszönhetően mindegyik modelljük, így az esztergomi Vitara és S-Cross is lágy hibrid rendszert kapott, a régimódi, de bájos Jimny-t pedig átsorolták a haszonjárművek közé. Ez azonban kevésnek bizonyult, és ekkor jött a képbe a Toyota. A full hibrid Swace (leánykori nevén Toyota Corolla kombi) és a plug-in hibrid Across (a RAV4 klónja, ez szerepel mostani tesztünkben), jelentősen javíthatja a gyártó éves kibocsátási átlagát, ezáltal elkerülheti vagy jelentősen mérsékelheti az ezzel járó büntetéseket, megéri tehát az átcímkézés.

Kicsivel több történt az emblémacserénél

Rögtön az elején érdemes végigfutni az Across és a RAV4 legfőbb különbségein. A szemmel is látható változtatások az autó elején csoportosulnak. Szemből más arc néz ránk, és megmondom őszintén, nekem kicsit jobban is tetszik a Suzuki-verzió. Laposabb, nyújtottabb fényszóróival és az átformált lökhárítóval kicsit lágyabb, finomabb összhatást kelt az amúgy elég szögletes, élekkel és egyenes vonalakkal tarkított karosszéria. Jóval nagyobbnak tűnik a hűtőmaszk, amelyet a puszta mérete is kihangsúlyoz, emiatt nincs krómkeretezése, sőt az orrán egyáltalán nincs egy centi krómozás sem.

A maszkot közelebbről megvizsgálva kiderül, hogy az alsó fele be van falazva, viszont érdekes, hogy a fényszórókat összekötő vékony sávban is elrejtettek szívónyílásokat, a motor innen veszi a levegőt. Középre persze Suzuki jelvény került, amelyben elrejtették a vezetéssegéd radarjait és érzékelőit.

Maguk a fényszórók is újak, modernebb hatást keltenek, a világítást pedig egy-egy bi-LED projektor végzi.

Sem adaptív vagy mátrix vezérlés, sem kanyarfény vagy más extra nincs, csupán automata távfény, ám remek fényükkel sötétben is biztonságos a vezetés.

A ködlámpák kaptak egy-egy jókora műanyag betétet, ezek kamu légbeömlőket mintáznak, végül pedig a lökhárító aljára egy kartervédőt imitáló ezüst rész került, hangsúlyozva az amúgy minimális terepjárási képességeket. Ezzel igazából a végére is értünk a listának, ugyanis már csak a csomagtérajtón és a négy felnin lévő logók az újak, minden más tökéletesen egyezik a RAV4-gyel (maguk a felnik amúgy a Toyotától jönnek). Akad azonban más érdekesség is, amiért sokan megnézik az utcán: ez az első olyan szériaautó a Suzuki kínálatában, amely zöld rendszámot kap.

Sallangmentes, jól kezelhető műszerfal

Nem kicsi autó az Across, hiszen bő 4,6 méteres hosszú, 1,85 méter széles és 1,69 méter magas testével jócskán terebélyesebb a hazai utakon megszokott Swift, Vitara és S-Cross triónál. Ha még mellétesszük a majdnem 2 tonnás önsúlyát, akkor kiderül, hogy ekkora Suzukit rég láttunk errefelé, egyedül a ritka, nem igazán Európának szánt XL7 volt megtermettebb. Még felárért sem kérhető az új plug-in hibrid eltérő színű tetővel, cserébe a tetősíneket és az autón körbefutó alsó műanyagozást is fényes feketére fújták, ami a tesztautó gyöngyházfehér alapszínével jó párosítás.

Oldalról és hátulról kevésbé érdekes a látvány, talán a szögletes kerékjárati ívek és a viszonylag nagy üvegfelületek tűnnek fel, viszont a valódi, krómvégű dupla kipufogóért piros pont jár, a sok kamuvég után öröm ilyet látni.

Az utastérben helyet foglalva bőséges tér és hamisítatlan Toyota-hangulat fogad minket.

Meg egy Suzuki logó a kormányon, és ezzel majdnem le is tudtuk a változtatások listáját, mert még a beindításkor Suzuki embléma jelenik meg a műszerfalon és a fedélzeti rendszeren. Modern, valóban tágas és kellemes az összkép, persze a részletek sem lényegtelenek.

Nekem tetszett a műszerfal egyszerű dizájnja, ugyanakkor a középső kijelző beépítése és formája elég ormótlan hatást kelt. A rajta futó rendszernél sem erőltették meg magukat a grafikusok, viszont a kezelése elég jó, jól működik az okostelefon-tükrözés és a sebessége is megfelelő. Gyári navigáció nincs is benne, ami viszont kellemetlenebb, hogy az online elérhetőség és a távoli vezérlési opciók is eltűntek. Utóbbi miatt az időzített töltést és fűtést/hűtést az autóban kell felprogramozni, ráadásul a műszerfali menüben, ami igen körülményessé teszi az egészet.

Vajon felér a minőség az árhoz?

A nálam járt Corolla Trek után sok újdonságot nem rejtett a műszeregység, itt is ugyanúgy középre került egy aránylag nagy kijelző, két oldalról pedig hagyományos mutatók sorakoznak. Digitális sebességmutatóval jobb az összkép (nincsenek témák), és rengeteg információt elő tudunk csalni a különböző képernyők váltogatásával. A pöcökkel nullázható kilométerszámláló viszont rém elavult, ezt már egy Vitarában is szóvá teszi az ember. Jó fogású a kormány, az átmérője is pont megfelelő, és pakoltak rá billentyűket bőven, de mivel mindegyik klasszikus nyomkodós, gyorsan betanulható.

Örömmel nyugtáztam az önálló klímapanelt, azt viszont kevésbé, hogy a balra lent, a térdünknél olyan gombok sorakoznak, mint a kormányfűtés, az automata távfény vagy a fűthető szélvédő, ezeknek szem előtt kellene lenniük.

Meglepően jó a beltér anyagminősége, a műszerfal nagy részét varrott (mű)bőrborítás fedi, az ajtókon is bőven van kárpit

és jó tapintású felület, a bőr-szövet ülések sem fapadosak. Persze ha az autó árához mérjük, akkor lehetne még magasabb szinten az egész (a kapcsolók elég olcsó hatásúak), viszont a tömegmárkák mércéjéhez képest bőven elfogadható.

Közel hibátlan az összeszerelés, néha apróbb zörejek előfordulnak, viszont a csomagtérroló hallatja a hangját. Egy ekkora autóban kellemetlen lenne a helykínálatra panaszkodni, és az Across valóban tágas. Elöl az elektromos deréktámaszon kívül semmi extrát nem tudnak a mechanikusan állítható ülések, de kényelmesek, jó tartásuk van. Sajnos a szellőztetés kimaradt belőlük, ami kánikulában okoz majd néhány kellemetlen percet. Furcsa, hogy a tetőben van egy merevítés, ami pont a magasaknak okozhat problémát a fejtérben, a panorámaablak ugyanakkor extraként sem rendelhető.

Ez a méret családi használatra is bőven jó

Hátul kellemes utazni, nem leszünk helyszűkében, az ülés itt is kényelmes és számos extra növeli a komfortérzetünket. A támlát hátrébb lehet dönteni, ez hosszú úton ideális lehet, vannak légbefúvók, két USB a kütyük töltéséhez, nagy és teljesen leengedhető ablakok, illetve könyöklő pohártartóval. Sőt, a szélső ülések ugyancsak fűthetők, így télen sem fogunk fázni. Aki viszont középre kényszerül, az már kevésbé fog örülni, ugyanis a nem túl magas, ám annál szélesebb kardánalagút miatt csak terpeszben fog tudni ülni (holott nincs is kardántengely az autóban).

490 literjével a csomagtér sem apró lyuk, ám mielőtt bepakolnánk, türelmesnek kell lennünk az elektromos nyitás miatt.

Az ugyanis kellemetlenül lassú, cserébe lábbal is működtethető és japános finomsággal zárja be a fedelet. Vajon a RAV4-ben mitől van 30 literrel több hely? Nos, a válaszhoz csak fel kell hajtanunk a padlót, ahol tárolórekesz helyett egy böszme nagy szükségpótkereket találunk (meg némi elektronikát és a szerszámokat), ami a Toyotánál feláras, itt viszont széria – aki egyszer is defektet kap, alighanem értékelni fogja a helypazarló, de praktikus megoldást.

Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!