A Praga gyárat 1907-ben alapították, méghozzá személyautók gyártására: a Prága Grandot, az Alfát és a Piccolót az 1910-es évektől 20-30 éven át tartották programban. Nehéz volt a kezdet, az első négy évben mindössze 15 autót adtak el, ezért tértek át a biztosabbnak látszó teherautós piacra. A legnagyobb sikert az eredetileg katonai célokra szánt V3S, és ennek civil változata, az S5T érte el. Ezeket a léghűtéses, szuszogós teherautókat a világháború előtti Tatra 111-es V12-es motorjának fele, egy 7,4 literes soros hathengeres hajtotta, és 1953-tól egészen 1990-ig maradtak gyártásban.
Összesen 130 ezer példány készült belőle, idővel a névadó vállalat helyett a szintén prágai Avia üzemben, majd a pozsonyi BAZ-nál folyt a termelés.
A nagy hasmagasságú, 6x6-hajtású és viszonylag könnyű építésű V3S-nek kiválóak voltak a terepjáró képességei,
40 centiméteres utakon vagy közel egy méter mély vízen is átgázolt, és akár 40 fokos oldaldőlésnél is talpon tudott maradni. Eleinte 7,4, később 8,1 literes, hathengeres szívódízel motor hajtotta a három merev portálhidat négyfokozatú, szinkronizálatlan, terepes váltón keresztül, vagyis dupla kuplunggal és gázfröccsel kellett kapcsolni.
Elsősorban az áttételezés és a 98 lóerős teljesítmény volt az oka annak, hogy aszfaltúton mindössze 60 km/h volt a Praga végsebessége, ez már a hetvenes években is zavaró hátránya volt, de a 30-35 literes fogyasztás megfelelő értéknek számított. Nálunk főleg szippantós, olykor CKD-darus kivitelben lehetett vele gyakran találkozni, de a felépítménykínálat gazdag volt, a platós alapváltozat mellett három oldalra dönthető billencs, tűzoltó, műhelykocsi és számtalan egyéb kivitel létezett. Az alábbiakban gyári prospektusokon mutatjuk be az 5 tonnás teherbírású csehszlovák mindenest.
Még több olvasnivaló a Retro Mobil decemberi számában: