Ilyen autó még sohasem készült Esztergomban – Suzuki Vitara Hybrid menetpróba (2022)

A Vitara az egyik legracionálisabb vétel 2015-ös megjelenése óta. Rossz befektetésnek sem bizonyult, az 5-6 éves autókat drágábban lehet ma megvenni, mint amennyibe új korukban kerültek. Most a lemezek alá egy vadonatúj, saját fejlesztésű full hibrid hajtáslánc került, mi pedig első tapasztalatokat szerezhettünk róla egy próbaúton. Van olyan kifinomult és étvágytalan, mint az új Toyota Yaris Cross és társai?

A Suzuki szoros együttműködése a Toyotával a közelmúltban több hibrid modell átmárkázásában csúcsosodott ki (Swace, Across) de most a magyar gyárral is rendelkező japán cég nem licenszelt semmit, hanem saját maga fejlesztett ki egy full hibrid, vagyis öntöltő hajtást. Ennek oka a szigorodó és komoly bírságokkal fenyegető európai CO2 kvótának megfelelés, épp ezen a fronton remekel az újdonság. Komoly dolog ez, mert a Toyotán kívül eddig kevés márka tudott épkézláb öntöltő hajtást összerakni, a legtöbben a lágy rendszerek mellett egyből a plug-in kivitelekre nyergeltek át.

Szívómotor, robotizált váltó, és egy akksi hátul

Pedig egy jól megkonstruált full hibrid továbbra is az egyik leghatékonyabb és költségkímélőbb megoldás, elég csak a hazai taxis állományt megnézni, ahol a kilencvenes évek dízel Merci áradata óta ismét egy típus uralja a sárga utcaképet: a Prius. A Suzuki az alapoktól kezdte: egy 1,5-ös, változó vezérlésű, négyhengeres, szívó benzines mellé rakott egy viszonylag könnyű, egy 33 lóerős elektromotort és egy invertert, hátra pedig egy 140 voltos lítium-ion akkut. Viszonylag szerény 115 lóerő a rendszerteljesítmény, de az öntöltő hibridrendszerű alig nehezebb (plusz 63 kiló) az alapmodellnél.

Annyi áldozatot azért kell hozni, hogy az eleve nem hatalmas csomagtartó 289 literesre zsugorodik és nincs alatta pótkerék, erre a kivitelre is érvényes viszont a 3+7 évre, illetve 200 ezer kilométerre érvényes Hybrid Pro garancia.

Automata mostantól csak az új full hibrid kivitelként érhető el, bár a hatfokozatú, AGS elnevezésű robotváltó meglepő választás,

a hibrideket általában valamilyen fokozatmentes (CVT) vagy bolygóműves egységgel szokták összekapcsolni, esetenként duplakuplungos szerkezettel, de biztosan jó oka volt a Suzuki mérnökeinek, hogy erre szavaztak.

Mostantól tehát a Vitara-kínálat alapmodelljévé vált az eddigi 1,4-es, 48 voltos lágy hibrid rendszerrel megtámogatott turbós benzines, amelynél az indítógenerátor ad ugyan rásegítést, de önállóan nem tud elektromosan haladni. Nos, ehhez már csak kézi váltót adnak, felette áll a választékban az új, robotváltós full hibrid modell. Mindkettő rendelhető két- vagy négykerék-hajtással, ez komoly érték. A gyártó illetékeseinek elmondása szerint az újdonságból idén csak néhány száz darab értékesítése van előirányozva a hazai piacon, ezt nyilván bőven megugorja majd a piacvezető esztergomi SUV.

Elmaradt az S-Crossnál látott megújulás

Logikusan következik a fentiekből, hogy a volumen zömét az olcsóbbik változat adja majd, amely amúgy 130 lóerős, míg a kettős befecskendezésű full hibrid csak 115, és álló helyzetből százra gyorsulásban is 3,5 másodperc hátrányban van. Szokatlan, hogy a gyári fogyasztási adatok alapján minimális az eltérés közöttük, a gyakorlatban azonban jelentős spórolási potenciállal kell bírnia, erről egy későbbiekben szó lesz még. Általánosságban azonban már most megállapítható, hogy a lágy hibrid alapverzió annyira jól el van találva, hogy meglehetősen nehéz ráígérni papíron.

Nagyjából egy órás próbakörön is tudtunk ismerkedni egy friss, ropogós, alig pár napos full hybrid Vitarával. Az első benyomások mindig fontosak, jó eséllyel egy átlag vásárló sem fog ennél többet megtapasztalni a szalon körül útnak indulva, aztán évekig használja majd az autót.

Nos, a hetedik modellévét taposó, de kétségtelenül harmonikus formájú SUV frissítése ezúttal elmaradt,

az S-Cross-szal ellentétben semmi változás a külsőt illetően, a full hibrid változatot mindössze a Hybrid felirat fekete színe különbözeti meg alapkivitel ezüstjétől – ez nem valami sok.

Bent sincs semmi újdonság, egyedül a műszerfal közepén lévő kis hibrid folyamatábra jelzi, hogy ez bizony valami új. A Suzuki fedélzeti számítógépét még mindig egy őskori műszerfali pálcikával kell kezelni, ami rendkívül szórakoztató, minden más viszont a mai kor igényeinek megfelelő. Van az Android Auto/Car Play mellett számos asszisztens, köztük automatikus vészfékező rendszer, sávtartó és sávelhagyásra figyelmeztető, holttérfigyelő, adaptív tempomat, táblafelismerő, sőt, még hátsó keresztirányú forgalomfigyelő is, ami csipog, ha tolatáskor oldalról érkezne valaki.

Nem egy versenyautó, de kellemes kísérő

Gombbal indul és nagyon finoman, kulturáltan kel életre a benzinmotor. Képes a Vitara villannyal is közlekedni, a gyakorlatban sikerült pusztán elektromosan közel egy kilométert megtenni vele, igaz, ehhez idegesítően óvatos pedálmunkára (és némi lejtőre) volt szükség. Viszonylag agilisan mozog, a csekély plusz súly sem érezhető, összességében jó dolog vezetni, egyedül a robotváltó nem tetszett. Lassan, bólogatva kapcsol, és én a tompa gázreakciókat is a számlájára írom. Padlógáznál bizony egy másodperc körüli a gondolkodási idő, aztán megindul a kocsi, és ekkor a hangja is megjön.

13,5 másodperces gyorsulási idővel (nem) büszkélkedhet az AllGrip, a Vitara tehát nem kivétel: hibridet csak az hajtson, aki komótosan, óvatosan, higgadtan vesz részt a forgalomban.

A fogyasztás a 350 kilométert futott kocsiban egyelőre 7,5 literes átlagon áll, ami úgyis sok, hogy még bejáratós a motor

és jó eséllyel nem kímélték, akik előttem vezették. Ennyit bizony a szívó benzines, 1,6-os Vitara is tudott jobb napokon, nagyon kíváncsi vagyok, hogy hosszabb időt együtt töltve ezt mennyire lehet majd lefaragni - tartok tőle, hogy a Prius 4,5 literjeihez nem tudunk majd közel kerülni.

Modern technika került tehát Vitara alá, a tartóssága tekintetében továbbra sincsenek kérdőjelek. A full hibrid rendszer komótos és kifinomult, de nagy kérdés, hogy az automata (valójában robotizált) váltó komfortján kívül mi lehet még meggyőző tényező a szalonban? A minden alapvető igényt kielégítő GL+ felszereltséggel a lágy hibrid 6,25, a teljesértékű 8,5 milló forint, a különbség nagyon is látványos. Ha már Vitara, akkor mi inkább az alapmodellt választanánk, ha viszont kicsit feljebb keresgélnénk a márkánál, akkor inkább egy kompakt kombi, a Swace lenne a befutó, ami egy igazán jó full hibrid.