Csak sietni ne akarjunk vele, amúgy szeretni fogjuk - Honda HR-V e:HEV teszt

Remek dizájnt, takarékos hibrid hajtást és tágas utasteret kínál a Honda legkisebb szabadidő-autója, de van pár idegesítő tulajdonsága, amit egyes vezetők nem fognak szeretni.

Bár az új, harmadik generációs Honda HR-V a Jazz-re épül, a formája és jóval nagyobb méretei (30 centivel hosszabb, 9 centivel szélesebb, 7,6 centivel magasabb, a tengelytávja 8 centivel nagyobb) alapján ez nehezen hihető.

A világ már részein benzines és elektromos hajtással is árusítják, de Európában jelenleg csak hibridként kapható,

egyedül a három felszereltségi csomag és a 11-féle fényezés közül tud válogatni a vásárló. Utóbbiak közül 5 kéttónusú, ami azt jelenti, hogy a tető elüt a karosszéria többi részétől, fekete vagy ezüst lehet.

Karakteres külső

Az előző HR-V gombóc formáját karakteresebb, élesebb vonalakkal határolt dizájn váltotta fel, az üveg- és lemezfelületek aránya az utóbbiak felé tolódott el a magas övvonal miatt. Hátrébb költöztették, viszont a korábbinál kevésbé döntötték meg a szélvédőt, így a motorháztető olyan hosszú lett, hogy a végét már a vezetőülésből is lehet látni. Ez parkolásnál előnyös, terepezéskor viszont kevésbé, mert nem látjuk, mire hajtunk rá. 4,34 méter hosszú a HR-V, vagyis mindössze fél centivel nyúlt meg elődjéhez képest, az alapokat adó Jazz-nél viszont 30 centivel nyúlik tovább.

Jól mutat a fényezetlen, lökhárítóba integrált hűtőmaszk, amely a csúcsfelszereltségű tesztautón egy Trio Colour nevű apró díszt is tartalmaz a bal belső sarkában. A kupésan döntött csomagtérfedél, a rejtett hátsó kilincsek, a hatalmas, 18 colos kerekek, és a domborított sárvédők a sportos jelleget erősítik, a csíkkal összekötött hátsó lámpák pedig modern hatást keltenek a LED-es izzóikkal és a futófényes irányjelzőikkel.

Bár kis SUV-nak számít, 4,34 méteres hosszával 5 centivel nagyobb, mint egy kompakt Volkswagen Golf Fotó: Koncz Márton - Origo

Háromféle felszereltség választható:

az alapot az Elegance (10,4 millió Ft), a középső az Advanced (11,45 millió) , a csúcs pedig az Advanced Style (12,38 millió).

Már az alapcsomag sem nevezhető fapadosnak, mivel benne van a teljes vezetéstámogató csomag (leszámítva a holttér-figyelőt), a 9 colos érintőképernyő (internettel, Bluetooth-szal, tolatókamerával, DAB rádióval és okostelefon-integrációval), a kulcs nélküli bejutás és indítás, a futófényes irányjelző, az ülésfűtés, az automata ablaktörlő, az első-hátsó parkolóradar, a LED fényszóró (automatikus távfénnyel) és hátsó lámpa, a négy elektromos ablakemelő, az automata klíma hátsó légbeömlővel (egyzónás).

Más kisautóknál nagyjából így nézne ki a csúcsfelszereltség, de a Honda tudja még fokozni, az Advanced ugyanis ezen felül még motoros csomagtérfedelet, holttér-figyelőt, első ködlámpát, fűthető, bőrrel bevont kormányt, fűthető szélvédőt, hátsó USB-csatlakozókat, elektromos tükröket, kétzónás automata klímát, automatikusan elsötétedő belső tükröt, hat hangszórós hifit és szövet-műbőr kárpitozású üléseket kínál. Akinek ez sem elég, az válassza az Advanced Style csomagot, amely vezeték nélküli telefontöltővel, kettónusú fényezéssel, 7 hangszórós, mélynyomós prémium audiorendszerrel, automatikus magasságállítással szerelt kanyarfényszórókkal, sötétített hátsó lámpákkal és tetősínekkel ad többet az Advanced-nál.

Táncolni is lehet benne

Kicsik az ablakok és a szélvédő is. Csak a legjobb felszereltséghez jár a kéttonusú világos belső a drapp műbőr és narancs betétekkel Fotó: Koncz Márton - Origo

Ahogy egy szabadidő-autótól elvárható, az első ülések kényelmesek és magasan vannak, viszont az szokatlan, hogy nem lehet mélyre állítani őket, mert alattuk található a benzintank. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a hátsó ülés alatti teret így ki lehet használni,

a mágikusnak mondott, 60/40 arányban osztott üléspadot fel lehet hajtani, ami igazi Honda-specialitás.

Így akár állva is lehet szállítani kerékpárokat, magas növényeket a második sorban.

Ha pedig a helyükön hagyjuk az üléspadot, akkor a hátsó utasok élvezhetik a szokatlanul bőséges, nagyobb autókat idéző helykínálatot, csak a kissé szűk ajtónyílásra okozhat nekik kényelmetlenséget a ki- és beszálláskor. Ha már bejutottak, a térérzet elképesztő,

a hátsó lábtér például 35 mm-rel nagyobb, mint a régi HR-V-ben,

pedig a tengelytáv nem változott, a kerekek átmérője viszont megnőtt. Viszont a régi HR-V-ben még 470 liter volt a csomagtartó térfogata, most már csak 319 liter (padló alatti rekesszel 335), a csökkenéshez nagyban hozzájárult, hogy a hibrid rendszer akkumulátorát ide helyezték el. Bővítéskor legalább sík felület keletkezik, és az elektromos fedélmozgatás sem általános ebben a kategóriában.

Vegyes képet mutat a belső tér anyaghasználata: puha műanyagot a műszerfalon nem, csak az ajtók felső peremén találni, a váltó előválasztó karján lévő, bőr textúrájú gumi tapintása pedig kimondottan kellemetlen. Szerencsére a kormányon lévő bőrborítás és gombok jó minőségűek, a szintetikus bőr és farmerszerű textil kombinációjával készült üléskárpitok is minőségi anyagok tűnnek, amikhez jó hozzáérni.

Ahogy egy japán autótól elvárható, precízen kattannak a kapcsolók, remek a kidolgozás, és még huzatmentes állása is van az oldalsó légbeömlőknek (ekkor a levegőt az oldalablakokra irányítják, ahonnét az egyenletesen terjed szét az utastérben).

Csak egyetlen összeszerelési problémával találkoztam: félig lehúzott állásban a vezetőoldali oldalablak lötyögött és zörgött a sínjében.

A hondások szerint típushibáról van szó, és a gyár már dolgozik a megoldáson. Sajnos a másik problémámat csak egy modellváltással lehet majd megoldani: a magas övvonal és motorháztető miatt a szélvédő felülete meglehetősen kicsi, emiatt a szokásosnál messzebb kell megállni a magasban kifüggesztett közlekedési lámpákkal irányított kereszteződésekben, különben nem fogjuk látni, hogy mikor kapunk zöld jelzést.

A cikk folytatódik a második oldalon, kattintson tovább!