Fogatlan lett a vadmacska, vagy maradt erő a harapásában? – Ford Puma ST Powershift teszt

Már automata váltóval is elérhető a Ford Puma sportváltozata, az ST, ráadásul nem is kerül többe, mint a manuális változat. Igazi ajándéknak tűnik a lágy hibrid rendszerrel is kiegészített kisméretű SUV, de az apróbetűs rész a motorháztető alatt keresendő.

Pumának hívtak már Fordot, a kétezres évek elején. Sajnos a kétajtós, New Edge formanyelvet képviselő kis kupéból mára csak mutatóba maradt, mert a rozsda kikezdte a legtöbb példányát. Kár értük, mert zseniális váltójuk és futóművük igazi élményautóvá tette őket a tömegautós alapok ellenére, főleg az 1,7-es motorral szerelt, 125 és 150 lóerős csúcsváltozatok voltak emlékezetesek.

A mai Puma teljesen más igényekre próbál választ adni:

azoknak szól, akik praktikus, ötajtós városi kisautót akarnak, csak szeretnének egy kicsit magasabban ülni egy divatos SUV kasztniban. A néven kívül csak két közös pont van a régi Pumával: mindkettő Fiesta-alapokra épült, és mindkettőből készült potens raliváltozat is, igaz, a korábbi szívómotoros Kit Cart nem lehet egy napon említeni a mai, több mint 500 lóerős, plug-in hibrid Rally1-es űrhajtóval.

2020 óta kapható a második generációs utcai Puma, sokáig a Fiestával és a szintén SUV-jellegű, de minden szempontból rosszabb EcoSporttal együtt szerepelt a kínálatban, de

idénre már csak ő maradt, klasszikus építésű kisautó már nem található a Ford kínálatában.

Most a típus aktualitását a csúcsverzió frissen érkezett, automatikus váltóval szerelt változata adja.

A keskeny és magas EcoSporttal szemben a Puma széles, arányos, de legfőképpen úgy menő, hogy közben a mosolygós frontrészével barátságos, ami rajta kívül nem sok szabadidő-autónak sikerül. Az ST sportkivitelnek jól állnak az óriási, 19 colos kerekek, a fényes fekete műanyag betétek, a tetőszárny és a tekintélyes diffúzor is, de a legjobb a színe: a 400 ezer forintba kerülő, Azura kéknek nevezett metál árnyalat csak az ST-hez kérhető, és szépen kiemeli az izmos formákat.

Milyen belül?

Ha kívülről bele is látom a pumát vagy legalább a hiúzt, belül már inkább szomorú, ház elé kirakott kismacska lenne a Puma a Ford által házon belül fejlesztett, AGR-tanúsítványos (gerincbarát) új sportülések nélkül.

Puhábbak lettek, mint a korábbi Recarók, de ugyanúgy irgalmatlanul, satuként tartják a felsőtestet,

nem mellesleg jól is néznek ki. Egyetlen korlátjuk a méretük: a Recaróhoz hasonlóan 80 kiló felett már véleményesek, 90-95 kg felett meg már kifejezetten kényelmetlenek, ami akár vásárlást megakadályozó ok is lehet.