Hamarosan új korszak veszi kezdetét a hosszú távú autóversenyzésben, miután a Le Mans-i 24 órás futamot szervező Automobile Club de l'Ouest (ACO) bejelentette:
2026-tól hidrogénüzemű autók is indulhatnak az idén századik születésnapját ünneplő versenyen.
Ehhez kapcsolódva a Toyota igazgatótanácsának elnöke, Tojoda Akió megerősítette, hogy a Gazoo Racing már abban az évben élni szándékozik az úttörő lehetőséggel. Ezzel párhuzamosan a leendő versenyautó előtanulmányát, a GR H2 Racing Concept prototípust is leleplezték.
Az ACO-t 2017 óta foglalkoztatja a hidrogén, mint fenntartható üzemanyag gondolata, ám a projekt megvalósulását a pandémia késleltette. Az emissziómentes üzemet gyors utántölthetőséggel és magas szintű működési biztonsággal társító energiahordozóra elsődlegesen az üzemanyagcellás hajtási rendszerek komponenseként gondoltak (emlékeztetőül: a fuel cell rendszer a nagynyomású tartályban tárolt hidrogén és a légköri oxigén kölcsönhatásából állít elő elektromos energiát; a folyamat egyetlen mellékterméke a víz.)
De az elmúlt években ezzel párhuzamosan már a hidrogénnel üzemelő belső égésű motorral is eredményes kísérletek zajlottak, élükön a Toyotával. A japán gyártó 2021 óta versenyez a Super Taikyu szériában egy, a belsőégésű motorját cseppfolyós hidrogénnel tápláló Toyota GR Corollával, illetve ugyanez a hajtáslánc egy GR Yaris fedélzetén Európában is bemutatkozott már egy WRC futamon. Az autógyártónak konkrét tervei vannak azzal kapcsolatban, hogy a hidrogénüzemű motortechnológiát hamarosan sorozatgyártású modellekben, elsősorban teherautókban is alkalmazza.
A technológia kiforrottságára jellemző, hogy a hidrogénüzemű GR Corolla pár napja sikeresen teljesítette a Fuji 24 órás versenyt. A versenyautót maga Tojoda Akió vezette negyedmagával, köztük Jari-Matti Latvala raliversenyzővel és csapatfőnökkel. A 24 óra alatt egyetlen olyan műszaki meghibásodás sem fordult elő, ami megakadályozta volna, hogy a versenyautó folytassa a futamot.