Üdv a VIP klubban! – Honda X-ADV menetpróba

Közúton még jobb lenne, ha 20-30 lóval több lapulna benne

Fotó: Honda / CIRO MEGGIOLARO

Nem olcsó, viszont kétségkívül egyedi masina a Honda X-ADV, amelynél már a tempomat is megjelent a fedélzeten. Az európai premieren a 750-es csúcsverziót tettük próbára.

Pár éve az egyik srác egy Honda X-ADV-vel érkezett a baráti találkozóra, én pedig meg is jegyeztem neki, hogy „Á, robogóval vagy!”. Válaszként jött az oltás és majdnem lenyelt keresztben, hogy „Milyen robogó? Ez már egy motor!”. A véleményemet ennek ellenére továbbra is tartom, az X-ADV egy robogó. Igen, műszakilag, technikailag, mérnöki szemmel nézve motornak nevezhető, de mi, akik rajta ülünk, felhasználók vagyunk. Felhasználói oldalról pedig ez a modell színtiszta robogó. Nincs kuplungkar, igazi motorokra jellemző, egyszerű, kicsi lábtartó (felárért erre a modellre pont rendelhető), de ami a legfontosabb, nem tudjuk rajta combbal, térddel szorítani a tankot.

Két egyéni menetmód is beállítható az 5 colos kijelzőn
Fotó: Honda

SIKERES ALAP, VAGÁNYABB MEGJELENÉS
Ezzel a véleményemmel valószínű nem leszek népszerű az X-ADV-s körökben, de nem is nekem kell annak lenni. Maga a modell igen nagy sikernek örved, legalábbis Európában. Megjelenése óta ugyanis 76 ezer darab talált gazdára belőle. Idehaza inkább a 350-es kistesó hódít, ami egyébként a legjobban fogyó robogó és rendszámos kétkerekű is egyben, legalábbis ami az idei év első kilenc hónapnyi eladását illeti. Jómagam is beszereztem egyet nemrégiben a városi dugók stresszmentesebb leküzdésére és az agglomerációs ingázásokra. Emiatt is voltam kíváncsi, hogy mit tud a nagy testvér, megéri-e a plusz 400 köbcenti és kétszeres teljesítmény mellett a több, mint kétszeres árat? A japánok öszvér gépét 2016 év végén leplezték le, azóta pedig több finomhangoláson és generációváltáson is átesett. A jelentősebb változtatás 2021-ben érkezett, a most bemutatott verzió pedig még tovább fejlődött és finomodott. Vadabb lett a tekintete az átrajzolt lámpatesteknek köszönhetően, amelyekbe már az irányjelzőket is integrálták. Kényelmesebb lett az ülés, optimalizálták a DTC váltó működését, a szélvédő állítása könnyebbé vált, frissítették az 5 colos TFT kijelzőt, és ami a legfontosabb a megjelenést illetően, végre egy vagány, sárga-fekete színben is elérhető a modell.

Kanyargós úton is nagyon kezesnek bizonyul az X-ADV
Fotó: Honda / Zep Gori

ÁLTALÁNOS SZÜRKESÉG, BEVÁLT TECHNIKA
A Special Edition névre keresztelt fényezéssel igazi kis darázzsá, lehet mondani „Hornet robogóvá” alakult át az X-ADV. Az alapszínek a manapság sajnos egyre inkább megszokott és az autók között is elterjedt szürke-skála változatai: fehér, szürke, fekete. Egy bordó vagy kék is illene a formához, akárcsak a Forzához. A testvérmodell 750-es változata szintén frissült az X-ADV-vel karöltve, a 2024-ben piacon lévő bordó és kékes színek viszont ott is eltűntek és kizárólag a szürke tónusai maradtak. Ez sajnálatos, mert a motorok és robogók színesben mutatnak igazán jól. A legnagyobb és számomra legpozitívabb előrelépés a tempomat megjelenése. A DCT váltó miatt már eddig is kényelmesen lehetett haladni és utazni, a folyamatos gázhúzás viszont továbbra is odafigyelést igényelt (sebességtúllépés), egészen mostanáig. Technikailag egyébként nem változott semmi. Kéthengeres blokk, 745 köbcenti, 59 lóerő, 69 Nm forgatónyomaték. A fékek elől 296 mm-es dupla tárcsák, hátul pedig 240 mm-es szimpla tárcsa lassítja az egy kilóval meghízott, 237 kg-os tömeget. A kerékméret is maradt, elöl 17, hátul 15 colos. Ez is a robogós vonalra hajaz, az X-ADV-t nem lehet igazi kalandmotornak nevezni, hiszen az a liga 19-17 colos kerekektől indul.

Három doboz, bukócső, szélterelő és egy tucat extra rendelhető pluszban. A plexi állítása egyszerűbb és egykezes lett, a tempomat a jobb oldalon kapcsolható, de a bal markolaton aktiválható. Az ülés alatt egy zárt bukósisak is elfér, az off-road lábtartó aszfalton is kényelmes üléspozíciót biztosít. A nappali menetfénybe integrálták az irányjelző fényeket
Fotó: Honda

KEZESBÁRÁNY, KÖNNYŰ TEREPRE IS
A nemzetközi menetpróbán az esti prezentáció során ért az első meglepetés. A zárt teremben középállványra téve nagyon nagynak tűnt a robogó, ám másnap ráülve már nem volt olyan vészes, menet közben pedig alig érződött nagyobbnak, mint egy 300-as robogó. A túraenduróknál megszokott tömeg már lassú tempós gurulásnál eltűnt, kezessége pedig jobb, mint az ADV350-esnek, ami jó 60 kg-val könnyebb. Gyerekjáték irányítani az XADV-t, azt gondolom egy kezdő motoros is jól el tud lenni vele. A tempó fokozásával a kezesség megmarad, könnyen megy be kanyarba és gyors ívváltásoknál is finoman lehet átdobni egyik oldalról a másikra, hála a széles kormányának. A Bridgestone Battlax gumik jól tették a dolgukat, nem lehetett rá panasz aszfalton, sőt, még murván is teljesen jól elboldogult. Könnyű terepen egyébként meglepően jól viselkedett, nem kell félni lemenni vele murvára, földútra. Persze a lazább, poros-homokos részeket már nem fogja olyan jól lekezelni a széria gumi. Nem csak off-road körülmények között jött jól, hogy a kiegészítő enduró lábtartó fel volt szerelve a gépre. Közúton is végig azon volt a lábam, ugyanis sokkal kényelmesebb azt taposni, mint a robogóknál megszokott lábtartót. Teljesen úgy éreztem, mintha egy igazi motoron ülnék, csak a tank hiányzott a lábam közül. Mindenképpen javaslom az enduró lábtartó beszerzését, hétköznapi aszfaltos használat esetén is.

A Special Edition sárga fényezés egyedivé és vagánnyá teszi az X-ADV-t
Fotó: Honda

A fogyasztás a 100 km-es, dinamikusan kanyargós útvonal miatt lett kiugró, szinte az összes kigyorsításon koppant a gázmarkolat a végálláson. Így a gyári 3,6 l/100 km helyett 5,8-6,0 literes fogyasztást mutatott a kijelző. Az infotainment rendszer kezelése egyébként logikus, az új, bal oldali joystick kapcsoló kesztyűben is jól kezelhető. A tempomatnak van olyan gyengéje, hogy sport módban 4. fokozatban kell lenni a váltónak, hogy aktiválni tudjuk. Érthetetlen ez a korlátozás. Kell a sport mód egyébként, csak abban használtam az út során, de így is kevésnek érződött a 60 lóerő a 300 kg-os össztömeghez. A DCT váltó finomhangolása egyébként jól sikerült, alacsony tempónál is kiszámíthatóan reagál a gázadásokra és az extrém lassú gurulásoknál is partner.

Könnyed terepen is jól el lehet vele boldogulni
Fotó: Honda / CIRO MEGGIOLARO

NEM ADJA OLCSÓN A BŐRÉT
Összességében egy nagyon jól megalkotott, összerakott robogó lett a frissített X-ADV. Egy gondom van vele, az 5,089 milliós ára. Ennél most kerek 1,5 millióval olcsóbban lehet hazavinni akciósan az NC750X-et szintén DCT váltóval, ami lényegében ugyanez a technika, hagyományos külsőbe csomagolva. De egy 750-es Transalp is közel 1 millióval olcsóbb, ráadásul abban már van kellő erő is, igaz, a DCT-t ott nem kapjuk meg. De ha már robogó, egyértelmű, hogy egy átlagos hazai motorosnak inkább az ADV 350-es éri meg, ami fele annyiba kerül, mint az X-ADV.

TETSZETT
• vagány forma és sárga szín
• kényelmes ülés és futómű
• off-road lábtartó
• könnyű vezethetőség

NEM TETSZETT
• kevés a lóerők száma
• tempomat kezelése
• a választott menetmódot leállítás után elfelejti
• magas vételár

Gere Tamás