5 évig tartott, de csak elkészült az Aston Martin Valhalla

Az Aston Martin első, far-középmotoros szuperautója egyben a márka első plug-in hibridje 1079 LE/1100 Nm rendszerteljesítménnyel. Utóbbi AMG V8-as biturbónak és 3 villanymotornak köszönhető.

Először 2019 nyarán ígérte meg az Aston Martin az 1000 lóerős plug-in hibrid hajtással szerelt Valhalla szuperautóját, csak aztán másként alakultak a dolgok, mint ahogy az elképzelték. Egyrészt lezajlott egy tulajdonosváltás, másrészt a mérnökök felsőbb utasításra teljesen áttervezték az autót, és noha ezzel a munkával már 2021 nyarára elkészültek, a sorozatgyártás még tavaly év végén is csak ígéret volt. Most, 2024 végén már a maga teljes pompájában láthatjuk a szériaváltozatot, és ha lehet hinni az ígéreteknek, a sorozatgyártás is elindul majd 2025 második felében.

Fotó: Aston Martin

Az Aston Martin Valhalla alapesetben jórészt látható karbon karosszériát kap (felár ellenében vállalják ennek lefényezését), de arra azért odafigyeltek a formatervezők, hogy a márkára jellemző formajegyek – még ha módosított formában is, de – felismerhetőek legyenek, persze elsősorban az optimális aerodinamika volt a legfontosabb. Azért az észszerűséget se felejtették el, eredetileg 20 darab karbon és alumínium elemből állt össze az első fedél, a sorozatgyártású változatnál már csak 2 karbon darabból áll össze ez a karosszériaelem – ami ráadásul 7 kg-mal könnyebb az első változatnál, és több helyet ad a légcsatornáknak. Nem csak színt lehet választani, de a karbon részek lakkozásának árnyalatát (piros, kék, zöld) és fényességét (csillogó vagy matt) is eldöntheti az ügyfél, és 6 klasszikus Aston Martin versenyautó-megjelenést is készítettek a formatervezők.

Fotó: Aston Martin

Az előre-felfelé nyíló ajtók rögzítése könnyű megközelítést tesz lehetővé, az oldalfal mellett áramló levegő 50%-kal növeli a motor és a váltó hőcserélő hatásfokát. Bőven vannak aktív aerodinamikai elemek, amelyek 600 kg leszorító-erőt generálnak 240 km/órás tempó felett - a légterelők folyamatos állításával gondoskodnak arról, hogy a tempó növelésével ne emelkedjen a leszorító-erő. A Race-módban 255 mm-re kiemelkedő hátsó szárny akár légfékként is működik, van DRS-funkció is, utóbbi segítségével futja meg 350 km/órás csúcssebességét az autó. A kovácsolt alufelnikre kifejezetten a Valhalla számára készített, AML-jelzéssel ellátott Michelin Pilot Sport S 5 abroncsokat szerelnek elöl 285/30 R20, hátul 335/35 R21 méretben. Elérhetőek magnézium felnik is, amelyek 12 kg-mal csökkentik a rugózatlan tömeget, ezekre versenypályára szánt Michelin Pilot Sport CUP 2-es abroncsokat szerelnek.

Fotó: Aston Martin

Versenyautókat idéző az emelt lábbal rendelkező üléspozíció, 1 darabból készített karbon kagylóülésekben foglalhat helyet a sofőr és az utas. Egy karbon keresztmerevítőn helyezték el a műszeregységet és a központi érintőképernyőt, a sofőr és az utas lábát a szellőzőnyílások választják el. A műszeregység képes a versenypályán száguldáshoz segítséget nyújtani a kapcsolások jelzésével (az algoritmust az F1-pilóták segítségével alkották meg), közúton a térkép megjelenésével könnyíti meg a vezető dolgát. A középső képernyőn lehet figyelemmel kísérni a plug-in hibrid rendszer energiaáramlását, és itt lehet finomhangolni az elektronikus beavatkozók érzékenységét. Az utastérben meghatározó az újrahasznosított, látható kovácsolt karbon.

Fotó: Aston Martin

Az eltelt évek alatt nem pihentek a mérnökök, az AMG-től származó 4,0 literes V8-as teljesítménye például már 828 lóerő, ezt pedig 3 villanymotor segíti összesen 251 lóerővel, így jön össze az 1079 LE/1100 Nm rendszerteljesítmény. Alaposan belenyúltak a benzinmotorba, új a flat-plane főtengely, a versenypályán jelentkező extrém keresztgyorsulásokra felkészített száraz karteres olajozás. A dugattyúkat nagyobb égési nyomásra készítették és azok tömegét csökkentették, újak a vezérműtengelyek, a leömlők, olyan gyújtási sorrendet választottak, ahol hengersoronként felváltva következik be a gyulladás, ami gyorsabb gázreakciót eredményez. A turbófeltöltőkben a DBX707-hez képest megnövelték a turbinakerék méretét, így azonos idő alatt 20%-kal több levegőt tudnak azok továbbítani. A benzinmotor egy új fejlesztésű, 8 fokozatú duplakuplungos váltón keresztül hajt, amibe még egy villanymotort is beépítenek. Hátrameneti fokozat nincs, az első tengelyen lévő 2 hajtómotor végzi tolatáskor a hajtást, ezek kanyarban segítik a haladást, kapcsoláskor áthidalják a pillanatnyi megtorpanást, és fokozott energia-visszatermelésre képesek lassításnál. Különleges a kipufogórendszer, aminek 4 végződése van: 2 felfelé, 2 a diffúzorba vezeti el a forró gázokat. Ez segíti az aerodinamikai rendszer működését és megfelelő hangaláfestést is ad.

Fotó: Aston Martin

A jármű gerincét adó karbon vázat az F1-es mérnökök segítségével készítették, annak tömege mindössze 74,2 kg – ez is kell ahhoz, hogy a saját tömeg mindössze 1655 kg. Ebben a plug-in hibrid rendszer, és a kifejezetten a nagy teljesítményleadásra és -felvételre kihegyezett akkumulátornak is benne van. A külső burkolatok karbonból készülnek, a karbon vázhoz elöl és hátul alumínium segédváz csatlakozik. Elöl középen helyezik el a rugót és a lengéscsillapítót, hogy legyen elég helye a légcsatornáknak, a Bilstein DTX elektronikusan vezérelt lengéscsillapítóit használják. A fékrendszerben csak elektronikus kapcsolat van a pedál és a fékek között, az elektronika határozza meg, hogy mekkora mértékben támaszkodik a fékenergia-visszatermelésre és az elöl 410, hátul 390 mm-es tárcsákat használó Brembo karbon-kerámia fékekre lassulás tekintetében. No és ott van a légfék is… A speciális féknyergekben úgy helyezték el az elöl 6, hátul 4 dugattyút, hogy azokat körbe áramolja a friss levegő, javítva a hűtést. A fékrendszert laboratóriumban, szimulációkban és a világ több versenypályáján élesben is tesztelték.

Fotó: Aston Martin

Egyedülálló vezetési élményt ígér az Aston Martin Valhalla, amiben nagy szerepe van az IVC Integrated Vehicle Dynamics Control rendszernek, ez egymagában hangolja össze a belső égésű a motor, a villanymotorok, a fékrendszer, az aktív aerodinamika, az elektronikus vezérlésű lengéscsillapítás és az elektronikusan vezérelt zárású differenciálmű munkáját. Ezt a legegyszerűbben az ESP-kapcsolóval lehet vezérelni, ESP-On esetén a lehető legtöbb segítséget kapja a sofőr, ESP-Race esetén a maximális tempó érdekében dolgoznak az elektronikus rendszerek, ESP-Off esetén pedig a vezető tudása határozza meg a dolgokat. Az Aston Martin Valhallából 999 példányt készítenek, az első ügyfélautók átadását 2025 második felében ejtik meg, addig még hírt adnak majd az autó menetteljesítményeiről is.

Fotó: Aston Martin