Az elmúlt évtizedben a Volvo a legdinamikusabban fejlődő márkák közé lépett elő, hiszen 2014-ben még csak 1201 darab új autót értékesítettek, tavaly viszont már 3316 példány szerepelt az értékesítési rangsorban. A 2023-as évhez viszonyított 24,76%-os növekedés 2,73 %-os piaci részesedést jelent, ám az is beszédes, hogy a tavalyi év decembere volt a Volvo magyarországi történetének legerősebb hónapja 240 darabos eladási volumennel. Miközben a legnépszerűbb típus az XC60-as, az XC40-es és az EX30-as (utóbbi a harmadik az elektromos autók értékesítési versenyében Magyarországon), 2025-ben a kínálat felső pólusát erősítik. Megérkezett az alapos átalakuláson átesett XC90-es és elérhetővé vált az EX90-es elektromos szabadidő-autó is.
Az elektromos átállás a Volvónál is lassabban megy a tervezettnél, az újragondolt tervek szerint még 2030-as is kínálnak még belső égésű motoros autókat, sőt a plug-in hibridek fejlesztését sem hagyják abba. Így aztán ahelyett, hogy nyugdíjaznák a 10 éve gyártásban lévő XC90-est, inkább alaposan felfrissítették. A legfeltűnőbb változás az EX90-es mintájára átrajzolt, sarkosabb és karcsúbb fényszórók, illetve hogy a hűtőmaszknak egészen érdekes osztású krómpálcákat álmodtak. Ahogy egy alapos modellfrissítésnél lenni szokott, a lökhárítók és a gépháztető sem maradt a régiben.
Ugyanakkor az igazi újdonságot a beltér jelenti, amelynek központi eleme az EX90-esben is használt infotainment rendszer. A nagyobb méretű, 11,2 colos képátlójú központi képernyő kiemelkedik a síkból, illetve a monitor felbontását is megnövelték az élesebb kép érdekében.
Az EX30-assal ellentétben nem akarták a kissé rideg, minimalista stílust ráerőltetni az XC90-esre,
ebből a szempontból az újdonság a konzervatív vevők kedvében szeretne járni. Fontos, hogy a plug-in modellekhez igazították a fedélzeti rendszer működését, például beállítható olyan övezet, ahol tisztán elektromosan hajtásra válthat az autó.
A nagy Volvók hagyományosan komfortosak, ám az új lengéscsillapítókkal javítottak az XC90-es rugózásán, felár ellenében pedig (bő egymillió Ft-ért) kérhető légrugózás is. Utóbbinál a beszállás megkönnyítésére és a fogyasztás csökkentésére 20 mm-rel tudja csökkenteni a hasmagasságot az elektronika, míg az akadályok leküzdéséhez 40 mm-es emelés áll rendelkezésre. Hogy még pihentetőbb legyen az utazás, a hangszigetelés (az oszlopokban több a habszigetelés) hatásosabban zárja ki a nem kívánatos zajokat.
Bár az újdonság 48 voltos, 250 lóerős, lágy-hibrid verzióként is elérhető lesz (29,0 millió Ft), a hangsúly a T8-as plug-in hibriden (34,68 millió Ft) van. Itt is a jól bevált 2,0 literes benzinmotor használják, amely a villanymotorral együtt 455 lóerős rendszerteljesítményt produkál.
A 19 kWh-s telepcsomagot külső forrásból akár 3 óra alatt is fel lehet tölteni,
ezután pedig városban akár 89, vegyes használatban pedig 71 kilométeres elektromos hatótávolság lehetséges. Vagyis a T8-as brosúrájában 1,2 l/100 km-es fogyasztási érték szerepel!
Az újdonság a Volvo történetének legnagyobb szabadidő-autója, az XC90-eshez viszonyított 8,7 centis plusszal a hosszúság átlépte az 5,0 méteres lélektani határt. Formai szempontból inkább egy evolúciós lépcsőnek tekinthetjük, mint forradalminak, ugyanakkor kifejezetten érdekes részletekkel is találkozhatunk, például a hátsó oszlopba integrált lámpa abszolút egyedi.
Ami a belteret illeti, még inkább minimalizmus és a fenntarthatóság jellemzi, a középkonzolt uraló hatalmas, 14,5 colos kijelző (Google alapú) alkalmazása pedig lehetővé tette, hogy a fizikai gombok száma a többi Volvóhoz képest tovább csökkenjen. A 7 üléses verzióban is elérhető újdonság ugyanakkor már jóval túlmutat azon, minthogy egyszerűen csak egy tágas és praktikus szabadidő-autóként tartsuk számon. 8 kamera, 5 radar, 16 ultrahangos érzékelő és egy lézeres letapogató információit dolgozza fel az Nvidia processzorával felvértezett modellt, amely akár 250 méteres távolságból is felismeri a gyalogosokat.
A vezetőtámogató rendszerek jóvoltából már a piaci bevezetéskor képes 20%-kal csökkenteni a baleseti rizikót az EX90 elektronikai arzenálja, és ez csak fejlődik majd azzal, ahogy az úton futó autók által küldött adatok elemzésével finomítják a rendszer működését. Ha ez nem lenne elég, 2 kamera figyeli a vezető éberségét, sőt
ha valamilyen okból a sofőr már egyáltalán nem ura az autónak, az EX90-es képes magától biztonságosan megállni.
Fontos, hogy hardver már most lehetővé tenné a teljes önvezetést, amikor pedig már jogilag is lehetséges lesz, akkor a tulajdonosok előfizetéssel aktiválhatják majd ezt az extrát.
Az újdonság három változatban rendelhető, az egymotoros, 279 lóerős alapverzió akksija 104 kWh-s, hatótávolsága 624 km. A Twin Motor és a Performance verziók 111 kWh-s teleppel, illetve 408 és 517 lóerős lóerős csúcsteljesítménnyel büszkélkedhetnek, az egy töltéssel megtehető távolság egységesen 763 km a két izmosabb kivitelnél. A 250 kW-tal tölthető telep kétirányú, azaz ha szükség van rá, a nagy Volvo akár energiaforrásként is szolgálhat, áramszünet esetén egy háztartást is elláthat energiával. A 2,6-2,8 tonnás EX90-es nem az árérzékeny vevőknek szól, a bázismodell 32,79 míg a topverzió 40,09 millió Ft-ot kóstál.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK: