Az autók a nagy értékű vagyontárgyak közé tartoznak, az adásvétel szabályozására külön módszereket dolgoztak ki az évek során, lásd eredetiségvizsgálat. Azonban hiába minden jogalkotói szándék a helyzet tisztázásra, rengeteg vitás helyzetet eredményeznek maguk az adásvételi szerződések. Ma már legalább 4 példányban kell készíteni, szerepelnie kell a futásteljesítménynek is a papíron, több dátumot is rá kell írni, de sokan a legalapvetőbb dologól feledkeznek meg: nem írnak vételárat. Sokszor a kereskedő presszionálja a vásárlót, de ne hagyjuk magunkat meggyőzni, hiszen bármilyen peres eljárásnál a szerződésben szereplő összeg jelenti az eljárás alapját. Az esetleges vitás helyzetek elkerülése végett saját magunk (vagy meghatalmazottunk) vigye az okmányirodába a mi példányunkat, hogy a változás tényleg bekerüljön a nyilvántartásba, magától értetődően az egyik tanút is mi vigyük.

Fotó: Mediaworks
Nem csak a tulajdonjog-változás, de az esetleges kártérítési eljárás alapja is az adásvételi szerződés
Noha egy nyomtatványt töltünk ki, jogilag kétféle következményei vannak az adásvételi szerződésnek. Ha cég vagy kereskedő (jogi személy) az eladó, nem zárhatja ki a felelősséget a jármű iránt még akkor sem, ha a megjegyzés rovatba ezt beleírják. Igen, például a zsemle-kihordásra használt autó után is felelősséget kell vállalnia a járműért az eladó pékségnek; ezért kerül a legtöbb cégautó kereskedőhöz, utóbbi vállalja át a felelősséget – persze megfelelően nyomott áron vásárol abban bízva, hogy tényleg rendben lesz az autó.
Ha magánszemély az eladó, akkor már kizárhatja a felelősséget a jármű hibáival kapcsolatban, célszerű azt írni az adásvételi szerződésbe, hogy „az eladó tájékoztatta a a vevőt az autó hibáiról, aki azt tudomásul vette.” Ezt követően már nem lehet mondjuk három nap múlva visszavinni az autót, hogy annak baja van csináljuk vissza a boltot (közben meg eltűnik a katalizátor a kipufogórendszerből), aláírta, hogy abban az állapotában megfelel neki az autó.
Végül, de nem utolsó sorban érdemes még rokonok között is adásvételi szerződést kötni – ilyenkor nyugodtan hiányozhat a vételár, hiszen az nem kötelező része a szerződés tartalmának – az ajándékozási szerződés helyett, utóbbinál ugyanis dupla illetéket kell leróni, míg előbbinél normál tarifával számolnak.