Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMost még havas tájon autózunk, de napokon belül megindul az olvadás, ugyanakkor éjszaka még fagypont alá süllyed majd a hőmérséklet. Ez az az időszak, amikor megindul a kátyúképződés amiatt, hogy az aszfaltba beszivárgó víz megfagy, és szétfeszíti az útburkolatot. Az ilyenkor kialakuló éles peremű gödrök aztán komoly veszélyt jelentenek az abroncsokra nézve, akár több százezer forintos kiadáshoz is vezethet egy-egy kátyúkár.

Fotó: Autó-Motor
A gumi és a felfüggesztés is veszélyben van kátyúba hajtásnál
A legrosszabb, amit az ember tehet, ha fékezve hajt kátyúba, ilyenkor ugyanis sokkal nagyobb eséllyel szenved kárt a technika. Ha túlzottan nagy tempóval hajtunk kátyúba, sérülhet a gumi oldalfala, az oldalfalon lévő dudorral rendelkező abroncsot – a nem látható belső oldalfal is sérülhet! – nem lehet javítani, cserélni kell. Ilyenkor jellemzően minimum két abroncsot kell venni, hiszen tengelyenként azonos gumikat kell használni, azonos mintázat esetén nem szerencsés a nagy, akár több éves élettartam-eltérés sem (az öregedő keverék miatt a 7-8 év után a tapadás akár 20–30%-kal is romolhat). Az erős ütés miatt sérülhet a felni, leeshet a kiegyensúlyozásra szolgáló súly, károsodhat a felfüggesztésben lévő alkatrész – gömbfej, irányítókat –, amelyeket nem ilyen erőhatásra méreteznek. Ha kátyúba hajtást követően nem a megszokott módon halad az autó, például oldalra húz, remeg a kormány, mindenképpen szervizbe kell menni, de egy-egy nagyobb ütést követően nem ússzuk meg a szemrevételezést. Utóbbihoz érdemes, hogy legyen nálunk akár eldobható kesztyű, amivel a gumi belső oldalfalát tudjuk tapogatással ellenőrizni, nincs-e ott sérülés. A kátyúba hajtásnál elszenvedett károkért elméletileg a közút kezelője tartozik felelősséggel, de az autósnak kell hitelt érdemlően bizonyítania, hogy az adott helyen és időpontban keletkezett a kára.