Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Amikor a világ még gőzmozdonnyal, lovakkal, biciklivel vagy gyalog közlekedett, egy tunéziai uralkodó úgy döntött, hogy ő inkább az olaj és benzin szagát szeretné maga körül érezni. A Peugeot Type 4 nemcsak egy autó a 19. század végéről, hanem mozgó szobor, uralkodói trón és műszaki bátorság is egyben.
A Peugeot története különös fordulatot vett a 19. század végén. A francia cég, amely addig kávédarálókat, borsőrlőket és szerszámokat gyártott, fokozatosan az automobilok felé fordult. Ebben fontos szerepet játszott a Peugeot Type 4, amely az egyik legkorábbi autójuk volt, és amely egy tunéziai uralkodó, a bej megrendelésére készült.
Fotó: FLICKR
A Type 4 különleges jármű volt: a kor technológiájához képest merész vállalkozás. Kéthengeres motorja nagyjából négy lóerőt tudott, ami ma már megmosolyogtatóan szerénynek tűnik, de akkoriban elegendő volt ahhoz, hogy az autó komoly konkurenciája legyen a lovas kocsinak.
Ez a jármű inkább emlékeztetett hintóra, mint modern autóra: küllős kerekek, vékony gumik és nyitott ülések jellemezték.
Az utasok egymással szemben ültek, és az egész szerkezet inkább elegáns társadalmi események kellékének tűnt, mint hétköznapi közlekedési eszköznek.
A Type 4 fontos mérföldkő volt a Peugeot történetében
A 19. század végén az autózás még ritka és különleges élmény volt. Az emberek kiöltöztek, ha autóba ültek, és a sofőrnek gyakran cilinder járt. A technika ekkor még kísérleti fázisban volt, és sokszor inkább a gép uralta az embert, mint fordítva. Mégis ezek a korai próbálkozások alapozták meg a modern autóipart.
A Type 4 több mint 130 éves, mégis fontos mérföldkő: megmutatja azt a bátorságot és kíváncsiságot, amely az autózás fejlődését elindította.
Ha már akkor is létezett volna az Európai Unió, nagyon valószínű, hogy túlzott környezetszennyezés címén betiltotta volna Brüsszel ezt a pöfögő, gázt prüszkölő büdös szerkezetet…
Fotó: FLICKR
A Type 4 története azért is különleges, mert a Peugeot nem valami ismeretlen úriembernek építette, hanem Ali III. tunéziai bejnek, azaz az ország – akkori francia protektorátus – uralkodójának.
A bej – aki egyébként híres volt európai ízléséről és francia kapcsolatairól – úgy döntött, hogy az elsők között lesz, aki automobilon hajtat végig palotája kertjében.
Nem kocsis, nem ló, nem teve – motor! A Type 4-et gazdagon díszítették: aranyozott elemek, faragott fa és különleges üléskárpitok tették királyivá az amúgy meglehetősen egyszerű szerkezetet. Az udvaroncok valószínűleg rémülten figyelték, hogyan pöfög az uralkodó körbe a porban, de a bej elégedetten mosolygott: az új kor elérte Tunéziát.
Fotó: Wikipedia
Ha ma rápillantunk egy ilyen járműre – például a Peugeot sochaux-i múzeumában –, könnyű mosolyogni rajta. Mégis ebben a szerény, hintószerű gépben ott rejlik minden, ami az autózás lényegét adja: a vágy, hogy gyorsabban, messzebbre jussunk. Minden mai Peugeot, a modern SUV-októl az elektromos modellekig, ebből a kezdetből nőtt ki. Az autózás története nem a sebességgel kezdődött, hanem egy egyszerű, aranyozott, nyikorgó szerkezettel – egy tunéziai udvar poros udvarán, néhány lóerővel, de hatalmas képzelőerővel.
