A KRESZ alapelve egyértelmű: előzni balról kell. A jobbról történő előzés tehát főszabály szerint tilos, mégis számos olyan forgalmi helyzet létezik, amikor ez megengedett – vagy éppen kötelező.

Fotó: Shutterstock
Ilyen például, amikor az előttünk haladó jármű balra kanyarodási szándékát jelzi: ilyenkor jobbról kell kikerülni, ha a körülmények ezt biztonságosan lehetővé teszik. Hasonlóan gyakori helyzet a többsávos utak világa. Ha a belső sávban haladó autó lassabb, miközben a külső sáv folyamatosan halad, a mellette való elhaladás nem minősül előzésnek, így szabályos. Ez az úgynevezett elhaladás, amely sok félreértés forrása az autósok körében – írja a Délmagyar.
Az új KRESZ még egyértelműbb lehet
Speciális esetekben a jobbról kerülés nemcsak megengedett, hanem előírt is: például balra húzódó villamos vagy úttest közepén álló jármű mellett. A lényeg minden esetben ugyanaz: a manőver nem veszélyeztetheti a forgalom többi résztvevőjét.
A szakértők szerint a legtöbb probléma abból fakad, hogy az autósok nem tesznek különbséget az előzés és az elhaladás között.
Pedig a szabályozás célja világos: kiszámítható, biztonságos közlekedési helyzeteket teremteni. A jövőben ráadásul az új KRESZ még egyértelműbbé teheti ezeket a helyzeteket, megszüntetve a jelenlegi értelmezési vitákat. Addig azonban marad az alapszabály: balról előzünk – jobbról csak akkor, ha azt a szabályok kifejezetten megengedik.
Az Origo a napokban arról írt, hogyan fegyelmezi az új KRESZ a kerékpárosokat – jöhet a bukósisak!