Ront a közlekedés színvonalán a 30 km/órás sebességkorlátozás

Kapcsolódó intézkedések nélkül csak árt a lassítás. A buszok lelassulnak, a frusztrált emberek meg autóba ülnek a sebességkorlátozás elrendelésekor.

A közösségi közlekedést (tömegközlekedés, kerékpár- és autómegosztás, satöbbi) használók érdekvédelmi szervezete a holland Rover, amely ugyan támogatja például a városokban a sebességhatár 30 km/órára csökkentését, azonban nem úgy, ahogy azt például Amszterdamban végrehajtották. A tapasztalatok alapján miután 2023-tól kezdődően számos helyen bevezették a 30 km/órás sebességkorlátozást, jelentősen romlott a közösségi közlekedés színvonala.

A 30 km/órás sebességkorlátozás miatt megnyirbálták a mellékjáratokat Amszterdamban, az utakon több lett az autó
Fotó: Rover

A mellékvonalakon ritkították a buszok számát a sebességkorlátozás után

Amióta 50 helyett 30 km/órával lehet haladni a legtöbb úton lelassult a buszközlekedés, Amstelvvenből Leidseplein-be 5 perccel nőtt a menetidő. A menetrend tartása érdekében több busz és buszsofőr kell a fő vonalakra, de mivel utóbbiból hiány van, a mellékvonalak megnyirbálásával – lerövidített útvonal, törölt viszonylatok – próbálják menteni a helyzetet a közösségi közlekedést üzemeltető cégeknél (Conexxion és GVB). Mivel rosszabb szolgáltatással/hosszabb menetidővel találkoznak, többen veszik elő az autójukat, azaz a 30 km/órás sebességkorlátozás bevezetését követően nőtt az utakon lévő autók száma, ami tovább lassítja a haladást.
Az lenne a megoldás, ha különféle intézkedésekkel javítanák a buszok közlekedését, például azokon az útvonalakon, ahol fizikailag elválasztott kerékpársávok vannak, újra 50 km/órára emelnék a sebességhatárt, vagy növelnék a kereszteződéseknél a buszoknak előnyt biztosító rövid buszsávok számát. Ezek hiányában a 30 km/órás sebességkorlátozás bevezetése épp az eredeti szándékkal ellentétes változáshoz vezet az utakon.