Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgyetemi kutatás világít rá az élsport veszélyére. A kontaktsportok űzői nehezebben tudják átvenni az irányítást a részlegesen önvezető autóról.
Aktuálisan még csak a 3-as szintű önvezető autóknál járunk, ami azt is jelenti, hogy a sofőrnek minden körülmények között készen kell lennie arra, hogy szükség esetén pár másodpercen belül visszavegye az irányítást az elektronikától. Ez idő alatt kell átlátni a helyzetet, meghozni a helyes döntést és cselekedni. A Binghamton Egyetem keretein belül működő Mozgáselemző Laboratórium készítette a kutatást, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy a korábban fejsérülést elszenvedő emberek hogyan reagálnak ilyen helyzetben.
Fotó: Binghamton Egyetem
Nem mindenek jelentenek majd könnyítést az önvezető autók
Ehhez 17 hokijátékost és kontrollcsoportként 17 velük egy idős, nem életvitelszerűen sportoló és korábban fejsérülést nem szenvedett embert vizsgáltak meg szimulátorban. A jégkorong kontaktsport, ahol nem ritka az agyrázkódás, de a futballban is fennáll a veszély, mert könnyen összefejelnek a játékosok – és utóbbinál nincs fejvédő sem. Amíg a hétköznapi embereknél 93% vette át sikeresen az irányítást az elektronikától, addig a profi sportolóknál ez az arány 81%, ráadásul a hokisok jellemzően lassabban vették át a vezetést, és rövidebb ideig tartották fenn a koncentrációjukat. A vizsgálatot követő kérdőívnél, amikor az általuk feldolgozott helyzetről érdeklődtek a kutatók, rosszabban emlékeztek a dolgokra a sportolók. A megszokott kognitív teszteknél egyébként nem volt eltérés a sportolók és a kontrollcsoport között.
A kutatók szerint a korábban agyrázkódáson átesett embereknek tehát kihívást jelenthet a 3-as szintű önvezető autók használata, igaz, a vizsgálat kis mérete miatt messzemenő következtetést levonni ez alapján nem szabad. Azonban könnyen lehet, hogy mire a szükséges kutatásokat elvégzik, már meghaladja az önvezető autók tudása a 3-as szintet.
