Az Opel Astrát senkinek sem kell bemutatni. Az egykor Szentgotthárdon is gyártott kompakt autó 1991 óta a második legnagyobb darabszámban eladott típus Európában, még a kissé kiöregedett J széria is elcsípte tavaly a negyedik helyezést az eladásokat tekintve a közismerten túlzsúfolt alsó-középkategóriában.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy az Astra legújabb, K nemzedéke 2015 legfontosabb új modellje Európában:
nemcsak a flottások, de a magánvásárlók is sorban fognak állni érte novembertől, pár év, és az utcakép szerves része lesz.
A nemzetközi sajtóbemutató prezentációja egy képpel kezdődött, amely csavarokat ábrázolt. Elmondták, hogy mindössze ez a pár apró vashenger az, amit átvettek az előző generációból (ami persze csak részben igaz, mert az 1,6-os dízelt megtartották), egyébként a padlólemeztől a karosszérián és az utastéren át a motorválasztékig minden vadonatúj.
Tetszetős, visszafogott, modern és feltűnésmentes. A dizájn senkit sem fog úgy sokkolni, mint például annak idején a kacsafenekű Renault Mégane-é, de
az előd formáját ügyesen fejlesztették tovább finomabb részletmegoldásokkal és jobb arányokkal.
Nem keveset, 5 centit rövidítettek a karosszérián, a túlnyúlásokon kívül a tengelytávból is visszavettek.
Ezzel párhuzamosan a magasságot csökkentették és a szélességet növelték, amitől úgy lett sportosabb kiállása az Astrának, hogy közben az agresszió legkisebb jelét sem mutatja. Meghallgatták a régi Astra-tulajdonosok panaszát, ezért az első tetőoszlopok módosításával javítottak a kilátáson. Hátrafelé még mindig alig látni valamit a kicsi, torzító hátsó szélvédőn át, a tolatókamerán tehát nem érdemes spórolni.
Aki szemből nézi az új Astrát, akár azt is hiheti, hogy az előző ráncfelvarrott változatát látja, csak a hűtőrács lett kidolgozottabb, és már elér a fényszórókig. Alig változott a profilnézet is, viszont megjelent egy határozott él, amely a kilincseken hatol át, hátulról pedig végképp egyértelművé válik, hogy ez a forma tényleg új. A C-oszlop fekete betétjétől úgy tűnik, mintha lebegne a tető, amire nagyon büszke volt Malcolm Ward formatervező, pedig ezt a poént nemrég már a Hyundai is elsütötte az i20-ason. A tömegcsökkentés a dizájnra is hatással volt: kisebbek lettek a kerékjáratok, és 18 colosnál nagyobb felnit már nem lehet kérni.
Motorváltozattól függően 120-200 kilót faragtak le az Astra tömegéből, de volt miből, mivel az előd volt a kategória legsúlyosabb tagja.
Most a legkönnyebb változatok tömege az 1,2 tonnát sem éri el. Az olyan drága és igényes részletek, mint a háromajtós Astrából ismert függőcsapszeges, Hiperstrut első futómű, vagy az adaptív Flexride lengéscsillapítás sajnos nem kerültek át a régiből az új Astrába, viszont a futóművet tovább optimalizálták. 50 kilogrammot tudtak lefaragni a tömegéből, pedig a konstrukció maradt elöl MacPherson-, hátul Watt-kitámasztásos csatolt lengőkar, ami jó kompromisszum a költségek, a helyigény és a precíz irányíthatóság tekintetében.
Egy kivétellel csak közvetlen befecskendezésű turbómotorok kaphatóak az új Astrához.
Megjelent a kínálatban az egyliteres, háromhengeres benzines 105 lóerővel, a szintén új 1,4-es 100, turbóval 125 és 150 lóerővel, az 1,6-os turbó pedig már 200 lóerős.
Dízelből csak a „suttogónak” hívott 1,6-ost lehet választani, rögtön három teljesítményszinttel, 95, 110 és 136 lóerővel.
Jelenleg az új Astra az egyetlen kompakt autó, amibe felárért rendelhető az Audi TT-ből és A8-asból ismert mátrix-LED fényszóró, de jóval olcsóbban, 400 ezer forintért. Mozgó alkatrészt nem tartalmaz, de így is bevilágít a kanyarba, és képes kitakarni a távolsági fény kévéjéből a többi közlekedőt úgy, hogy közben a nagy látótávolság megmarad. Döbbenetes a fényereje, kevés energiát fogyaszt, és az élettartama is hosszúnak ígérkezik. Szintén újdonság a nagyobb, 8 colos érintőképernyő az új menürendszerrel és a masszírozásra is képes, állítható oldaltartású feláras sportülés, a sávtartó asszisztens pedig a hangjelzés mellett már vissza is kormányozza az Astrát a sávjába.
Nem kis bravúrt hajtott végre az Opel fejlesztőcsapata azzal, hogy
az utastér méreteit a kisebb külső méretek dacára sikerült megnövelni: mind a hátsó lábtér, mind a belső szélesség és fejtér érezhetően tágasabb,
és a 370 literes, könnyen pakolható csomagtartó is hozza a kategória átlagát. Kihagyott ziccer, hogy anyaghasználatával és minőségérzetével az új Astra műszerfala nem jelent különösebb előrelépést a magas színvonalú előzőhöz képest, a Golfnak tehát továbbra sem kell aggódnia, az Opel nem érte be.
Inkább abban mérhető a fejlődés, hogy a gombok számát lecsökkentették, és a maradékot logikusabban, három csoportban (infotainment, klíma, vezetési segédletek) rendezték el, és bevezették az új infotainment rendszert, amely ugyan kissé körülményesen használható, viszont nagy a képernyője, és mindent tud, ami ma elvárható.
Egy gombnyomásra a diszpécser
Az új Astra az első Opel, amelyben benne van az OnStar személyes asszisztens, amelyet Magyarországon 2016-ban vezetnek be. Ezzel a nap 24 órájában, egy gombnyomással felhívható az angliai központban ülő, magyarul tudó diszpécser, aki a navigációval vagy az autóval kapcsolatos problémákban tud segíteni. Ha például közeli benzinkutat keres valaki, a tanácsadó távolról betáplálja azt az autó navigátorába. A piros SOS-gomb azonnali segítséget hív, de balesetkor az autó automatikusan is felveszi a kapcsolatot a központtal.Aki vezette, dicsérte az egyliteres benzinest: a 11,2 másodperces gyorsulás a hétköznapi forgalomban elég, akárcsak a 200 km/h-s végsebesség. Aki viszont a papíron 4,3 literes fogyasztás kedvéért venné a háromhengerest, annak nem árt tudni, hogy azonos távolság megtétele után az általunk vezetett 150 lóerős 1,4-es közel 5,8 literes átlagot írt ki egy országúti-autópályás szakasz után, az ezres motor viszont 6,2 literes átlagot produkált a kollégák autójában.
Azért választottam az 1,4-es turbómotort a menetpróbán, mert az ereje és fogyasztása miatt a legideálisabb kompromisszumnak gondoltam az Astrához,
amit a menetpróbán igazolt is, viszont gyorsításkor a hangja kissé érces és morgó, és a gázreakcióin is lehetne javítani.
Csak a 200 lóerős 1,6-osban van Sport gomb, ami a kormányzást nehezebbé, a gázpedált pedig érzékenyebbé teszi. Ez a motor már 7,8 másodperces gyorsuláshoz és 235 km/h-s végsebességhez elég, de a vezetési élmény még ezzel együtt sem túl sportos, mert a Sport állásban is könnyen tekerhető kormány alig ad visszajelzést, a fékpedálnak van némi holtjátéka (bár a fékhatás erős), a váltó pedig bizonytalan és lötyögős.
Viszont a futóművet nem érheti kritika, az Astra akkor is biztonságosan és kis dőléssel fordul, ha túl gyorsan érkezünk meg a kanyarba,
a csillapítás és a rugózás még a 200 lóerős, 18 colos kerekekkel szerelt verzióban is komfortos volt. Vezetés közben azonnal érezhető a súlycsökkentés: elődeinél sokkal élénkebben vált irányt az új Astra, ezért mégis ad némi élményt a vezetése.
A novemberi piaci bevezetéskor az Opel félmillió forintos árkedvezményt ad az Astrára, így az 1,4-es, 100 lóerős alapmodell 4,35 millió forintért hozható el Selection felszereltséggel. Talán a legjobb választás a gazdagabb Enjoy csomaggal a 125 lóerős 1,4-es turbó kereken ötmillióért, azonos felszereltséggel a dízelek felára 470-670 ezer forint.
Jelenleg a 125 lóerős Volkswagen Golf Trendline felszereltséggel 5,54 millióba, a Ford Focus a szintén 125 lóerős egyliteres turbómotorral és Trend felszereltséggel 5,25 millióba kerül. Velük szemben az Astra aduja a nagyon jól működő mátrix-LED fényszóró, a leheletnyivel tágasabb utastér, a kedvező árú extrák, a fejlett online szolgáltatások, illetve az a tudat, hogy a motorja magyar termék.
Műszaki adatok – Opel Astra 1,4 Turbo 150
Motor, erőátvitel, fékek. Hengerűrtartalom: 1399 cm3. Furat/löket: 74,0/81,3 mm. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Teljesítmény: 110 kW (150 LE)/5500. Nyomaték: 245 Nm/2000-5000. Sebességváltó: hatfokozatú kézi. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/ tárcsa.