Gyorsnaszád - Volkswagen Touran 1.4 TSI Trendline

Végy egy szürke egyterűt, tegyél az orrába egy világújdonságnak számító motort, majd add el viszonylag jó áron. Hát valahogy így dobta fel a Volkswagen az unalmas Touran-szériát.

A Volkswagen vadonatúj, turbós-kompresszoros motorjával már túl vagyunk az összebarátkozáson. Néhány hete úgy volt, hogy a jelen cikkben főszereplő Tourant vihetjük el néhány napra, csakhogy úgy alakultak a dolgok, hogy az ajánlott időpontban nem akadt szabad kapacitás, így fájó szívvel ugyan, de nemet kellett mondanunk a tesztre. Hanem néhány nappal később jött a nagy lehetőség, a szintén TSI-s, vadiúj Golf GT-t ajánlotta a sors (meg az importőr) kárpótlásul, mi meg vigyorogva vittük is elfele azonnal. Ott nem 140, hanem 170 a lóerő, a nyomaték 240 a 220 Nm helyett, finomságos, kiváló csere.

Abban az írásban minden lényeges megtalálható a Twincharger névre keresztelt hajtómű működési elvéről, részletesen le lett írva, hogyan is van az, hogy alacsonyabb fordulaton a kompresszor, míg feljebb a turbófeltöltő dolgozik. A Touran megkaparintásával ezért inkább azt próbáltuk vizsgálni, mennyit számít a mínusz harminc lóerő egy kompakt egyterű orrába bújtatva, és hogy mennyivel lomhább (ha lomhább egyáltalán), mint a GT.

Szegény Touran, az egyterű-mezőnyben nehéz csúnyasági, vagy nem is, semmilyenségi versenyt nyerni, mindegyik hasonló koncepció szerint épül fel és ennek megfelelően kevésbé izgalmas. Volkswagenéknek azonban három éve sikerült minden idők legszürkébb egyterűjét összehoznia személyében.

A Touran nem szép, egyáltalán nem az, nagy-nagy bocs minden gazditól, de én tényleg nem láttam még szürkébbet nála. Egyet se. Nagy (szélérzékeny) doboz, rengeteg függőleges meg vízszintes vonallal, még a lámpák is elöl-hátul szögletesformák. Akárhonnan nézzük, semmiféle kreativitás nem sugárzik belőle.

Szóval mint a messiás, úgy kellett a TSI-motor ennek az unalmas formának, végre valami, amiért lehet szeretni, amiért érdemes megvenni. Ha már itt tartunk, biztos nem is véletlenül alakult úgy, hogy a Touran az első körben megkapta a turbós-kompresszoros csodát, minden bizonnyal Wolfsburgban is úgy ítélték meg, hogy neki van rá leginkább szüksége. Hogy a Golf GT megkapta, már csak természetes, (főleg) neki találták ki.

Az orbitális közhely szerint nem minden a külcsín, rengetegsokat számít a belbecs. Ugyan a Touran belseje sem nyerne külön-, vagy bármilyen díjat autós szépségversenyen, volkswagensége elvitathatatlan tőle, amiből egyenesen következik, hogy jól össze van rakva. Nem nyiszeg-nyöszögnek a burkolatok minden egyes kátyún átlibbenve, kellemes, komfortos a futómű, s végső soron a kormányzás sem vészes. A volán mondjuk szörnyű, nem elég hogy csúnya és nem túl jó a fogása, anyaga ráadásként műanyag, hogy még csúszós is legyen. Brr.