Lórúgás - Kia Sorento 2.5 CRDi VGT EX Premium Plus

Nagy, tágas, rettenetes monstrum. Jól felszerelt, kényelmes, elboldogul könnyebb terepen, akár egy SUV. Ugyanakkor jobban himbálózik, mint egy szörfdeszka, rossz vezetni, de a rendes terepesekhez képest olcsó. Kéne?

SUV-ot gyártani manapság nagy divat. Sorra jönnek a jobbnál jobb modellek, miközben olyan autókra is rásütjük, hogy SUV, amelyek valójában nem is, illetve nem teljesen azok. A Kia pár éve csinált egy olyat, amit igazából nem is lehet: készített egy olyan terepjárót, ami valójában csak SUV. Az ilyen eseteket sokféleképpen lehet nézni, ugye tele van a pohár, vagy éppen üres. Engedtessék meg, hogy ebbe nagyon ne menjek bele, bár a véleményemben biztos az is szerepet játszik, hogy nem szeretem a félmegoldásokat. Ha azt nézzük, hogy egy jó SUV átmenet a személyautó és a durva terepjáró között, akkor a Kia Sorento elméletben háromnegyed megoldás, a terepjárók felé billenve.

Hogy miért írom ezt? Azért, mert egészen elképesztő módon a Sorento alvázas, hátul merevtengellyel. Ez a megoldás manapság nem divat SUV-körökben, mert jelentősen korlátozza a komfortérzetet. Amíg egy pickupban nem lehet más megoldást alkalmazni, hiszen az öszvérmegoldás a lényeg, addig a SUV-okban már nem illik. A Kia tehát úgy döntött, hogy inkább a terepjárók felé hajlik. Nem ér holmi RAV4-hez vagy CR-V-hez hasonlítani. Ez egyébként azért sem pálya, mert azoknál nagyobb, míg a Merci M osztály képviselte kategóriához meg kicsi. Ha azt nézzük, hogy alvázas, akkor egyből el is barangolhatunk a Pajero, a Land Cruiser vagy éppen a Terrano II magasságába, illetve itt még lehetne említeni a Patrolt is. Meg is vannak a kategóriatársak, még akkor is, ha ezekhez képest a Sorento túl SUV-os, és nem megy annyira bitang jól terepen. Nehéz megfogni ezt az autót.

galéria

A Sorento ugyanakkor jelentős lépés volt a Kia életében, hiszen formája révén eléggé sikeres lett. Ez a koreaiak első olyan modellje, amellyel jelentős eladásokat értek el, és bizonyos értelemben ez indította el azt a lavinát, amelynek során a Kiák megítélése egyre jobb lett. Így utólag nem értem, hiszen a Sorentót nehéz szeretni. Legalábbis nekem. Amíg a Sportage szimpi, az új Rio pedig kifejezetten jó vétel, addig a Sorento egy nagy vas, ami idiótán himbálózik, miközben a vezetési élmény legcsekélyebb jelét sem lehet felfedezni benne. Annyira nem szerettem, hogy inkább kiutaltam másoknak is. Kántor kolléga körülbelül tíz percig akart vele menni, a barátnőm meg minden percet szinte büntetésnek érzett. Tegyük hozzá, hogy aki egyszer már ült benne úgy, hogy én vezettem, az nem is kívánkozott vissza.

Térjünk is rá, hogy mire fel ez a nagy ellenszenv. Egyrészt az autó rugózása olyan, mint egy hintalóé - jó úton. Később, könnyebb terepen egészen tetszett, de mondjuk egy fekvőrendőrön lendületből áthaladva, még utána is bólint egyet-kettőt. A kormány áttétele a legrosszabb pickupos élményeimet hozta elő. Fél óra tekerés jobbra, másik fél balra, ezzel megakadályozva a gyors forgolódást. Ez is a terep miatt ilyen, de ettől utcán nem túl baráti. A rásegítés is túlzott, visszajelzés meg, mondjuk ki, nincs. A futómű kanyarokban inkább borul, mint fordul, a magas oldalfalú gumik miatt még tovább romlik a kormányzás pontossága. A váltó nagyon lazán és nagyon hosszú úton jár. Ha üresben meglököm a kart, még két hétig himbálózik, mire megáll. Ez önmagában nem baj, csak derűre ad okot. A fék viszont határozott, hiszen valaminek azért le kell lassítania az üresen is több mint két tonnát.

Szerencsére a modellfrissítéssel együtt a motoron is reszeltek, így az már megvan, ami mozgásba hozza. A 2,5-ös (négyhengeres!) dízel 140-ről 170 lovas lett, maximális forgatónyomatéka 343 Nm-ről 392-re ugrott. Röviden: a moci jó, már 1500 környékén elkezd dolgozni, és 2000-től kb. 4000-ig kitartóan húz, bár magas fordulaton kicsit hangos. Még jó, hogy az étvágya is baráti, 130-140-es autópályatempóval, meg belvárosi szaladgálással pont tíz litert evett. Mondjuk, a gyári vegyes átlag 7,9 l/100km. Ja, majdnem elfelejtettem, hogy 182 km/h a vége, és 12 mp alatt van százon. Előbbit nem ajánlom a kétes futómű miatt, bár igaz, ami igaz, széria az ESP. Én 160-ig mertem gyorsítani, néha akkor is imbolyog. A százas sprint annyira nem számít, a rugalmassága viszont szerintem nem rossz.

Van jó hírem is, ugyanis ahogy a Kia új árlistáját elnézegetem, nem nagyon változott a modell ára. A régi, 140 lovas EX Premium 8,6 milla, a mostani ugyancsak. Tehát ugyanazért a pénzért kapunk egy modernebb, 30 lóerővel erősebb motort, gyári, CD-táras hifit, amely annyira ügyes, hogy az MP3-at is lejátssza, sőt még az antennát is behúzza CD-hallgatáskor. Jár még a régi, kapcsolható helyett egy automata összkerékhajtás, meg az érzés, hogy nekünk már a korszerűbb van. "Ingyér" nem is olyan rossz. Emellett van két új, összetettebb felszereltségi csomag, a Premium Plus, meg Premium Plus AU. Gondolni sem merek rá, hogy ez utóbbi az osztrák piacra szánt változat.

Kia Sorento 2.5 CRDi VGT EX Premium Plus - alapadatok

motor: S4/16 dízel, 2497 ccm
max. teljesítmény: 125 kW/170 LE (3800/min)
max. nyomaték: 392 Nm (2000/min)
hajtás, erőátvitel: összkerékhajtás, ötfokozatú kézi váltó
gyorsulás (0-100 km/h): 12 mp
végsebesség: 182 km/h
gyári átlagfogyasztás: 7,9 l/100 km
CO2-kibocsátás: 209 g/km
h/sz/m/tt: 4590/1865/1725/2710 mm
saját tömeg: 2065 kg
csomagtartó: 441-1751 l
üzemanyagtartály: 80 l
alapár: 9 599 000 Ft
importőr: Kia Motors Hungary Kft.

/auto/ujdonsag/20061012akia.html

Vida János