Kettőzött erővel - Volvo S80 D5 AWD teszt

Vágólapra másolva!
Alig látható modellfrissítést kapott a Volvo S80: a futóműve sportosabbá vált, és új biztonsági extrák jelentek meg benne. A lényeg azonban a motorháztető alatt található, ugyanis a vadonatúj D5-ös motort már két turbófeltöltő lélegezteti, így teljesítménye eléri a 205 lóerőt.
Vágólapra másolva!

Fotó: Hirling Bálint [origo]

Hosszú utakra tervezték, nem a városi cammogásra
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)


A Volvo-vásárlók általában azok közül kerülnek ki, akiknek van mit a tejbe aprítani, de az Audi-BMW-Mercedes triumvirátus autóiról azt tartják, hogy túl hivalkodóak. Ezek az emberek nem szeretnének beállni a sorba egy újabb fekete A6-ossal vagy 5-össel, E osztállyal, irritálja őket az a gőg, amit ezek a német prémiumautók sugároznak magukból, nagy részben az itthoni vásárlóközönségük jóvoltából. A Saab eddig nem jöhetett szóba, mert a 9-5-ös már hat éve is elavultnak számított, (az új meg valószínűleg kis sem jön a piacra), az Infinitinek még nincs nagyautója és dízelmotorja, a Lexusról pedig azt tartják, hogy nincs presztízse, és különben is egy jó dízelmotor helyett valamilyen hibrid-izét kínálnak a sokat fogyasztó benzinmotoros változatok alternatívájaként. Aki nagy Volvót vesz, meg akarja mutatni intellektusát és igényességét anélkül, hogy feleslegesen irigyeket szerezne magának. Ez a márka sohasem a vezetési élményről szól, sokkal inkább az otthonos, emberekre tervezett belső térről, a kényelemben verhetetlen ülésekről, a tökéletes hangzású hifiről és a stresszmentes vezetési élményről.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

A lámpák alatti krómcsíkról ismerhető fel a frissített S80


Ezek a megállapítások a tesztautóra is igazak, pedig a Volvo sokat tett azért, hogy a négy éve bemutatott S80 feltűnőbb és sportosabb legyen, mint valaha. Először is bevezették az opcionálisan is választható R-Design csomagot. Ahogy a nevéből is látható, nem kell arra készülni, hogy ez a változat visszahozza a nemrég kihalt, 300 lóerős, nagynyomású turbós R-Volvók által nyújtott vezetési élményt, itt szigorúan csak a külsőhöz-belsőhöz és a futóműhöz nyúltak a svédek. Elöl két, hátul másfél centimétert ültettek a feszesebbre hangolt futóművön, csinos 18 colos felniket tettek a tengelyek végére, és küszöbidomokkal és diszkrét első légterelővel is ellátták az S80-ast.

Ahhoz azért ez kevés lenne, hogy a következő Halálos iramban mozifilmben egy ilyennel száguldozzon Vin Diesel, viszont a korábbi, kissé jellegtelen és feltűnésmentes külsőhöz képest jóval attraktívabb lett a csomagtól az autó. Az S80 még abban a Volvo-korszakban készült, amikor minden modell ugyanúgy nézett ki a kínálatban. Ma már árnyaltabb a kép, a jövőre érkező S60 az XC60-nal bevezetett friss irányzatot viszi tovább, mellette úgy fog kinézni a csúcs-Volvo, mintha nem öt, hanem legalább tíz évvel idősebb lenne. Persze ettől még nem néz ki rosszul, a konzervatív vásárlók pont ilyen feltűnésmentesen szép formát keresnek.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

A 18 colos "húsdaráló" felnik szépek, és még velük sem ráz a nagy Volvo


Belül a legfeltűnőbb változás az új, négyküllős kormánykerék bevezetése volt, melynek átmérője továbbra is nagyobb az átlagosnál. Az R-Design csomagban perforált bőrrel látják el a külső peremét, és a belső oldalán is kis domborulatokat alakítottak ki, hogy még jobb legyen a fogása. A sportcsomag ezek kívül fémpedálokat, csíkozott fémbetéteket, kék hátterű műszereket, és egyedi szőnyegeket jelent, a meglehetősen magasra tett üléseknek nem lett jobb az oldaltartása, de ez megbocsátható nekik, hiszen kevés gyártó tud náluk kényelmesebbet készíteni. Tökéletes az üléseket borító bőr illata és megmunkálása, a jellegzetes illat miatt csukott szemmel is meg lehetne mondani, hogy melyik márka autójában ülünk.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

Az R-Design csomaggal sportosabb a belső, újak a kék műszerek és a kormány


Több lett a fém díszbetét a 2010-es modellévű példányokban, már a lebegő középkonzol körül és a kulcsnyílásnál is ilyet találunk. Továbbra is a kormánytól jobbra, a légbeömlő fölé kell behelyezni a kulcsnak hívott jeladót, sosem felejtem el, amikor három éve egy friss S80-asban egy gyors kanyar után kiesett a kulcs a helyéről, és fél óráig kerestem az autóban. Végül az ülések alá szorulva találtam meg, szerencsére a motor nem állt le, így nem lett nagyobb probléma a dologból. Hozzá kell tennem, hogy a mostani tesztautóval ilyen problémák nem fordultak elő, az valószínűleg egyedi hiba lehetett.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

Otthoni fotelnek is elmennének a süppedős, oldaltartás nélküli ülések


A műszerfal példa lehetne bármelyik lakberendezőnek; letisztult, sallangmentes, mégis látszik rajta, hogy drága és kifinomult autóhoz tartozik. Szép, de nem praktikus a lebegő középkonzol, kicsit recseg, ami illúzióromboló, a mögé tett rekeszbe nehézkes a pakolás, balkanyarokban pedig nyomja a vezető térdét az éles pereme. Remek dolog, hogy magyarul kommunikál az S80, a fedélzeti menü nem olyan összetett, mint például egy BMW-féle iDrive, de azért olyan apróságokat is lehet benne állítani, mint például a kormányrásegítés mértéke. Kis probléma, hogy a középkonzolon lévő apró, egyforma méretű gombokat nem lehet olyan intuitívan kezelni, mint a vezető felé fordul középkonzollal rendelkező elődben. A feláras Dynaudio hangszórós hifinél kevés jobbat hallottam eddig, de ez a minimum a 285 ezer forintos felárért cserébe, utólag ennyi pénzből valószínűleg még jobb rendszert lehetne venni.