Végtelen utazásokra - Opel Insignia EcoFlex-teszt

Az első zöld dízel, amely nem túl kicsi, egészen dinamikus haladásra is képes, és tényleg keveset fogyaszt. Apró szépséghiba, hogy főként autópályán remekel, városban ez sem mossa le a hibrideket.

A zöld Insignia elsősorban autópályán bizonyítja képességeit
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

A környezetvédelem divat lett az autógyártásban, egyre másra jönnek ki a zöld modellek. Persze senki se gondoljon arra, hogy a gyártók a 21. század elején egy katarzis hatására egyből megvilágosodtak, és mindent a környezetvédelemnek rendeltek alá. Inkább csak felismerték, hogy a környezetvédelmet már nem lehet kikerülni, miközben a zöld jelző mögé bújva még több friss modellt tudnak eladni, mellesleg még tovább lehet javítani a márkáról kialakított képet.

Sajnos a zöld kifejezés mögött kevésszer vehetünk észre újszerű tartalmat, inkább a már jól bevált megoldásokat szedik össze egy csomagba a gyártók. Előszeretettel nyúlnak például a legkisebb dízelmotorhoz, amelynek a vezérlésén alakítanak egy kicsit, hosszabb áttételeket választanak, néhány szpojlerrel javítják a légellenállást, majd a rugózatlan tömeg csökkentése érdekében vagy kap egy acélfelniit, vagy egy könnyűfém felnit. Ilyenkor még a kerekek méretét is kisebbre veszik, és csökkentett gördülési ellenállású gumiabronccsal szerelik. Ezzel nagyjából kis is merült az összes zöld turbódízel "újítása", a Greenline-tól az Econeticig csak ehhez hasonló megoldásokkal találkozhatunk. Mostanáig az Opel EcoFlex modelljeiben sem sok különlegességet találhattunk, de az Insignia EcoFlexnél végre megtört a tendencia.

130 km/óránál még 2000-es fordulatszám alatt marad a motor

Az Opel az első márka, amely úgy alkotta meg zöld modelljét, hogy közben nem a legkisebb, leggyengébb dízel erőforrására támaszkodott. Gondoljunk csak bele, a Volvo például az 1,6-os dízelével párosítja az S80-ast, miközben az Opel a kétliteres motorból sem a leggyengébbet választotta, így alkotta meg az EcoFlexet. A kétliteres CDTI látszatra és adatokra is megegyezik a korábban már ismert 160 lóerős dízellel, de mégis van különbség. Ez pedig nem más, mint a CleanTech technológia, amelyet a Fiat konszernnel közösen fejlesztettek ki. Ettől 2000-es fordulat alatt jelentősen csökken a fogyasztás.

Debütál a CleanTech technológia

Bár teljesítményük azonos, az EcoFlex Euro 5-ös, részecskeszűrős motorja egy kicsit különbözik a normál Insignia 160 lóerős dízelétől. Csak az ecoFLEX kapja meg ugyanis a CleanTechnek nevezett új fejlesztést, ami a Fiat és az Opel közös munkájának eredménye, így hamarosan az olasz autókban is megjelenhet. A rendszer 2000-es fordulatszám alatt (vagyis normál használat mellett szinte mindig) jelentősen csökkenti a fogyasztást. Ekkor ugyanis az égés nagyobb, 65 százalékos arányú kipufogógáz-visszavezetéssel és előrekevert, homogén gázolaj-levegő keverékkel történik, ami tökéletesebb égéshez, kevesebb koromhoz, és 20 százalékkal kevesebb NO_x-kibocsátáshoz vezet. Az ún. zárthurkú szabályozással az égésterekbe nyúló piezoelektromos nyomásérzékelő izzítógyertyák folyamatosan közlik a mérési adatokat a vezérlő elektronikával, amely ehhez igazítja a befecskendezett üzemanyag mennyiségét. Sima az átmenet a homogén és a hagyományos égési mód között a motor teljes üzemi tartományában, és a rendszer még a gázolaj minőségének ingadozását is kiegyenlíti, ami jól jöhet a magyarországi viszonyok között.

Itt is hozzányúltak az előbbiekben már felsorolt megoldásokhoz, így például az Insignia amúgy sem rossz légellenállási együtthatóját tovább javították. Kicsit lejjebb engedték a hasmagasságot, leburkolták az alját, és egy kicsit máshogy terelik a levegőt a szpojlerek, a 0,28-as Cw értékből máris 0,26-os lett. Ezzel olyan áramvonalas, mint a korábbi Calibra (a légellenállása a nagyobb homlokfelülete miatt nagyobb). A kerekek sem a többi tesztautón megismert 20 colosak, és a váltó áttételezésén is javítottak.

A kapcsolható futóművel még sportos is tud lenni

A hatodik fokozat áttételét nem véletlenül úgy lőtték be, hogy az Insignia eco 130 km/óránál még éppen 2000-es fordulat alatt üzemeljen, így az autópályás fogyasztása félelmetesen jó. Nagyjából 5-6 liter között alakul a száz kilométerre mért átlag, attól függően, hogy a forgalom többi résztvevője miatt hányszor kell lassítani, de országúton öt liter alatti átlag sem lehetetlen. Ekkora autótól ez nagyon jó érték.

Már az autó elhozatala előtt felhívták a figyelmemet, hogy az Insignia Ecoflex elsősorban ilyen hosszú autópályás túrákra való, városban ne várjak tőle csodákat. A nyugodt haladást szereti, a városi araszolást nem, pedig ilyenkor is simán 2000-es érték alatt tartható a fordulatszám. A vezetésre nem odafigyelve mégis úgy evett, ahogy egy átlag kétliteres dízel szokott, de a nyolcliteres városi átlagot sem tartom soknak, főleg az autó méreteit is figyelembe véve.

7,5 milliótól már létezik EcoFlex Insignia, de egy jól felszerelt példány már inkább 9-10 millió forint

Nagyjából ennyi, amiben az EcoFlex különlegesebb egy hagyományos Insigniánál, miközben hátránya tulajdonképpen nincs. Ugyanakkora az autó, az utastér és csomagtartó is. A kényelemre nem lehet panasz, sőt a zajszint egy kicsit alacsonyabb is a kevesebbet forgó motor miatt. Autópályán nagyon jó érzés benne utazni, ilyenkor annyira kiegyensúlyozott, hogy megnyugtatja utasát. Hosszú utazásokra kivételesen jó választás.

Érdekes módon ebben is lehetett állítani a futómű keménységét, amivel együtt változik a kormányzás rásegítése, valamint a gázpedál érzékenysége. Változtatható, hogy a nyugdíjas Tour, a sima Normal vagy a Sport módban akarjuk használni az autót. A fogyasztási célokhoz és a rossz minőségű utakon való közlekedéshez a Tour mód ideális, a Sport kicsit túl fickóssá teszi, de ilyenkor végre érezhetően reagál a gázadásra, és sokkal kellemesebb a kormányzása - nagy előny, hogy zöld autó létére lendületes haladásra is képes. Alig 9,5 másodperc alatt gyorsul álló helyzetből százra, elvileg a 220 km/órát is kifutja, a rugalmassága pedig a 350 Nm-es forgatónyomatékának köszönhetően nagyon jó. Sőt, padlógázra tizenöt másodpercig még 380 Nm-re is képes. A hosszú áttételek ugyan rontanak egy kicsit az érzésen, de így is dinamikus autó maradt.

Az utastérben nem változott semmi

De akkor mi szólhat ellene? Ha valaki dízel Insigniában gondolkozik, akkor semmi. Alig százezer forint az árkülönbség a sima dízellel szemben, a fogyasztással is spórolunk, a környezetet is kevésbé szennyezzük. A városi fogyasztását illene tovább javítani egy start/stop rendszerrel, de így is dicséret illeti az Opelt, hiszen ekkora és ilyen erős autótól nagyon jó érték a 136 g/km szén-dioxid-kibocsátás.

Műszaki adatok
Motor, erőátvitel, fékek. Hengerűrtartalom: 1956 cm³. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Teljesítmény: 118 kW (160 LE)/4000. Nyomaték: 350 (380) Nm/1750-2500. Sebességváltó: hatfokozatú kézi. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/tárcsa.
Méretek. Hosszúság/szélesség/magasság: 4830/1856/1490 mm. Tengelytáv: 2737 mm. Nyomtáv elöl/hátul: 1585/1587 mm. Tömeg: 1503 kg. Megengedett össztömeg: 2020 kg. Csomagtartó térfogata: 500-1010 l.
Menetteljesítmények, fogyasztás. Gyorsulás 0-100 km/órára: 9,6 s. Végsebesség: 221 km/h. Átlagfogyasztás: 5,2 liter/100 km. Tesztfogyasztás: 6,9 liter/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 136 g/km.