Ferrari Dino 206 GT és 246 GT - Maranello pónija

Bár a Ferrari Dino 206 GT elbűvölte a márka iránt rajongókat és a szakembereket, egyúttal elképedést is kiváltott belőlük. Túl sok volt az új, a Ferraritól addig szokatlan megoldás. A Dino kulcsszereplővé lépett elő: a híres olasz sportkocsi-műhely történetének új korszakát kellett beharangoznia. A hatvanas évek meghatározó Ferrarijának történetével és egy rövid időre hazánkba látogató példánnyal Féjja Zsolt ismertet meg bennünket. Fotó: Papp Zoltán.

A maranellói hagyományoktól való eltérés rögtön az elnevezéssel kezdődött. A Dino név Enzo Ferrari 1957-ben elhunyt fiára, a Dinónak becézett Alfredóra emlékeztetett, a számozás pedig az ötvenes, hatvanas évek Formula-1-es Grand Prix futamain eredményes verseny-Ferrarikra utalt. A Ferrari addig utcai sportautóinál nem alkalmazta ezt az azonosítási módszert: a szám korábban egy henger térfogatát jelentette köbcentiméterben, a V12-es 250 GT összlökettérfogata tehát három liter. Esetünkben azonban az első két számjegy a teljes hengerűrtartalmat takarja, az utolsó pedig a hengerek számát - vagyis a 206 GT motorja kétliteres, hathengeres.