Egységben a kavalkád - Matra M 530LX

Mifelénk a Matra névhez legtöbben a szabadidő-autók elődjét, a Simca Ranchót kapcsolják. Meg, persze, a Mátra motorkerékpárt - ám annak a nevét "á"-val írják és magyar gyártású. Cikkünk főszereplője, az M 530LX sportkocsi azonban Franciaországban készült, 1973-ban. Csikós Zsolt számol be az autókülönlegességről.

Annyiban nem tartoztam az átlagos gyerekek közé, hogy nem azok az autók izgattak, amelyek nagy számban előfordultak az utcán. Elsősorban egy piros, bukólámpás autó érdekelt, s bár sokszor láttam a budapesti utcákon, egyetlen újságomban, könyvemben sem találtam róla ismertetőt.

Később, a nyolcvanas években is felbukkant, PZ-s rendszámmal, erősen lemattulva, olajfüstöt köhögő kipufogóval, három henger erejével vánszorogva a külső sávban. Bő tizenöt évvel ezelőtt, az Árpád hídon már tréleren láttam átvonulni.

A kilencvenes évek végén jöttem rá, hogy szinte minden veterános emlékszik erre a Matra 530-asra - ez volt az az egyedi autócsoda, amely úgy tűnt ki hajdanán a Polskik, Daciák, Wartburgok szürke elegyéből, mint brazil vendégjátékos a svéd válogatottból.

Akkoriban működésképtelen múmiaként újra felbukkant egy külső Bécsi úti autókereskedésben. Gondoltam rá, hogy meg kellene menteni a ritka autót, de soknak tűnt a pénz (talán háromszázezer forint?), amit kértek érte. S valljuk be, gyáva is voltam.

Egy budakalászi autószerelő, Kemény Attila emberfeletti munkával végül megmentette az autót az enyészettől - úgy látszik, a név és a jellem néha találkozik. Ő sajnos nem ismerte az 530 LX-et, amikor olcsón hozzá lehetett volna jutni, csak jóval később, 1998-ban fedezte fel a II. kerületi Fényes Elek utcában, teljesen lepusztulva.

Omnia vincit amor, azaz a szerelem mindent legyőz - nevezték nevén ama kórt évezredekkel ezelőtt a rómaiak, amely Attilát azonnal megfertőzte. Másfél éven át mániákus rendszerességgel hagyta cetlijeit a kocsin, érdeklődve, hogy eladó-e. 2000 tavaszára törte meg a tulajdonos ellenállását, s mint szinte minden esetben, amikor a kuncsaft szeméből süt az éhség, az ár a csillagos eget verdeste.

Az utolsó porcikájáig felújítandó roncsért 850 ezer forintot kellett előteremtenie - az európai piaci érték bő háromszorosát -, miközben nyakig ült egy építkezésben. Az ukrán maffiózóknak tartozó kisvállalkozó nem szedi össze oly gyorsan adóssága kifizetésére a pénzt, mint ahogy Attila előteremtette a kis híján egymilliót a semmiből. Érthető, hogy birtokbavétel után a projekt egy évre C-vágányra került.