Kevesebb balesetet remélnek a jogsi árának emelésétől

Vágólapra másolva!
A korábbiaknál is drágább lett jogosítványt szerezni: az elméleti és a rutinvizsga több mint kétszeresére, a forgalmi vizsga díja pedig háromszorosára emelkedett januártól. A döntést meghozó Nemzeti Közlekedési Hatóság indoklása szerint jobban tanulnak majd a diákok, hatékonyabban tanítanak az oktatók, vagyis hosszabb távon javul a közlekedésbiztonság. Egyes oktatók és tanulók viszont úgy gondolják, csak a vizsgabiztosok korrupcióját növeli majd a lépés.
Vágólapra másolva!

Fotó: Csanádi Márton [origo]

Az oktatók szerint visszaüthet a díjemelés, mert egyes tanulók a vezetésen spórolhatnak


Drasztikusan megemelte januártól a tanulóvezetők vizsgadíjait a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH). A B kategóriás jogosítványt szerzők esetében például az elméleti írásbeli és szóbeli vizsga tárgyanként 2720-ról 6000 forintra, a rutinvizsga 1600-ról 3500-ra, míg a forgalmi vizsga díja 3660-ról 11 000 forintra emelkedett. Más kategóriáknál is legalább tucatnyi díj emelkedett.

"Próba szerencse alapon vizsgáznak"

A forgalmi vizsga díjának háromszorosára emelését az NKH egyrészt azzal magyarázza, hogy az ötvenperces vizsga költségei már régen meghaladták a korábbi díjakat. Szerintük a díj 2009. év végére jelentősen elszakadt mind a képzés tényleges költségeitől, mind a gépkocsi beszerzési és üzemeltetési költségétől. Érvelésük szerint miközben egy középkategóriájú gépkocsi megtankolása tavaly már 12-14 ezer forint volt, addig a forgalmi vizsga díja csak 3660 forint.

Kívánatosnak tartják emellett, hogy "a vizsga megbecsülése javuljon, csökkenjen az indokolatlan vizsgapróbálkozások száma, rákényszerítse a tanulót a jobb felkészülésre, a képző szerveket a hatékonyabb oktatásra, ezzel javítva a közlekedés biztonságát" - fogalmazott a közlekedési hatóság. Állításuk szerint alacsony vizsgadíj mellett "próba szerencse" alapon történik a vizsgázás, amelynek sikeressége esetén "a vizsgakövetelmények minimumán bocsátják ki az új vezetőt a forgalomba".

Akiknek viszont nem sikerült sokadszorra sem a vizsga, azok számára összességében többe került vizsgázás, és még kudarcélményt is jelentett, ami nem segítette elő a tanulási folyamatot - véli az NKH. Szakmai várakozás szerint - fogalmazott a hatóság - hosszabb távon felkészültebb járművezető-jelöltek kerülnek vizsgára a díjemelés következtében. "Mindezen tényezők összhatása a társadalom szempontjából a közlekedésbiztonsági helyzet általános javulását eredményezheti" - zárta érvelését az NKH. Az általunk megkérdezett érintettek, oktatók és tanulók azonban másként látják mindezt.

Spórolásra is kényszerítheti a tanulókat

"Semmi köze a vizsgaköltséghez a forgalmi vizsga díjának" - reagált az NKH első indokára Hertelendi László, a Bajcsy Autósiskola vezetője. Mint mondta, a vizsgáért a vizsgadíj mellett az iskola által meghatározott normál, átlagosan 2000-3000 forintos óradíjat is ki kell fizetnie a tanulónak, ez fedezi a költségeket - a vizsgadíj teljes egészében a közlekedési hatósághoz folyik be. "Több pénzt mi nem kapunk, mint korábban. Az oktató benzinje megy el, és az ő autója kopik. Akármennyi is a vizsgadíj, ő nem kap abból" - közölte a több évtizede oktató Hertelendi.

Forrás: AFP

Az NKH a magasabb vizsgadíjaktól várja a baleseti statisztikák javulását. Szélsőséges helyzeteket azonban továbbra sem gyakorolnak a tanulók, és a megszerzett tudást sem kérik számon többet


Ami a jobb felkészülést mint lehetséges következményt illeti, bizonytalanok voltak az általunk megkérdezett oktatók, két egymásnak ellentmondó irányt is elképzelhetőnek tartottak. Az egyik vélekedés egybevág az NKH várakozásaival: e szerint jobban felkészülnek majd a tanulók, akár a korábban tervezettnél több pluszórát is vesznek vezetésből, mert nem akarják elbukni a 11 ezer forintot.

Ugyanakkor "benne van a pakliban ennek az ellenkezője is" egy névtelenséget kérő fővárosi iskolavezető-oktató szerint. Ő úgy gondolja, már eddig is nagy anyagi terhet rótt sok tanulójára a B kategóriás jogosítvány megszerzése. A sok ezer forintos pluszköltség következtében ezek az emberek spórolásra kényszerülhetnek, elhagyhatják a betervezett pluszórákat, vagyis felkészületlenebbül vághatnak neki a vizsgának.

Hogy a rutinpályán és a forgalomban kötelezően levezetendő órák felett is gondolkodnak pluszórákban a tanulók, az nem kérdés az oktatók számára. Hertelendi egyenesen úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi rendszer, vagyis a kilenc plusz egy vizsgaóra rutinvezetés és a 19 plusz egy vizsgaóra forgalomban történő vezetés kizárólag annak elég, akinek van valami előképzettsége és rutinja, például aki segédmotorral már közlekedik.

Az egyik általunk megkérdezett fiatal diák szerint az oktatója egyenesen arra játszik, hogy ő pótórák vételére kényszerüljön. Voltak olyan órái, amikor például csak beszélgettek a kocsiban, igaz, a közlekedésről. Az oktatók trükkjeivel egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk.

"Nem csökkenti a korrumpálhatóságot"

Az egyik ilyen beszélgetés alatt közölte az oktató a rossz hírt a vizsgadíjak emeléséről. "Arra jutottunk, hogy ennek akkor lenne eredménye, ha emiatt már nem kellene lefizetni a biztost a vizsga alkalmával. De mivel nem csurog vissza neki a megemelt díjból, így emiatt még inkább le kell majd fizetni őt, hogy ne vesszen el a pénzem" - idézte fel a diák, hogy miben állapodott meg az oktatójával.

Forrás: MTI

A rutinvizsgán ötből négyen átmennek, a forgalmin viszont minden második diákot meghúzzák


Hertelendi elsőként említette a korrupciót, amikor a díjemelés lehetséges hatásairól kérdeztük. Szerinte is akkor lett volna igazán jól kitalálva a díjemelés, ha a megnövekedett összegből az NKH "visszajuttatna a vizsgabiztosoknak, mert így csökkentené a korrumpálhatóságot". A pluszpénz azonban teljes egészében a közlekedési hatóság bevételét növeli, a biztosok egyébként is köztisztviselők, akiknek jelenleg bérstopjuk van.

Az NKH által remélt oktatásszínvonal-emelkedést sem várnak az általunk megkérdezett autós iskolák vezetői. Mint fogalmaztak, a "feneketlen kútba" folyó vizsgadíjaknak semmi közük ahhoz, hogy ők milyen minőségű oktatást végeznek. Azt pedig "nagyon bátor következtetésnek" nevezte egyikük, hogy az emelés a közlekedésbiztonsági helyzet általános javulását eredményezheti.

Elhallgatják az áremelést

Régi probléma, hogy az iskolák egy része a valós költségeket elhallgatva próbálja magához csábítani a jellemzően fiatal embereket, akiknek a díjemelés után még többe kerül majd az áhított jogosítvány. Egészen pontosan a szüleiknek: az általunk megkérdezettek közül a legidősebb is csak 22 éves, ő is azt mondta, hogy az édesanyjának kerül majd többe a jogsija megszerzése. Ő egyébként a legfeltűnőbb árajánlatairól híres iskolába jár, és a feltételezett végösszeg - részben a pótórák miatt - jóval nagyobb lesz annál, mint amennyiért kínálták eredetileg a vezetői engedélyt. "Húúú, most nagyon akciós alapon, mindössze 84 ezerért hirdették, de valójában 120 ezer körül lesz majd a végösszeg" - fogalmazott.

Ami az iskolák közötti árversenyt illeti, a nyilatkozó vezetők szerint egy hatása lesz erre a díjemelésnek. Hertelendi úgy gondolja, nem maradnak el a csillogó akciók a honlapokról, az oldalakon eddig általában feltüntetett vizsgadíjak megemelt összegeit viszont szerinte elhallgatják majd az iskolák. Az általunk találomra megnézett néhány honlap egyikén sem voltak fenn a magasabb összegek, és volt olyan is, ahol közel két hónappal az emelés után még mindig a régi díjak szerepeltek.

Sokan buknak a vizsgákon

Ha bejönnek a Nemzeti Közlekedési Hatóság számításai arra vonatkozóan, hogy a jelentősen felemelt vizsgadíjak következtében felkészültebb tanulók járulnak majd a biztosok elé, akkor javulhatnak az egyébként siralmas bukási statisztikák. 2009-ben a KRESZ vizsgára jelentkezők 66,4 százaléka felelt meg a követelményeknek első nekifutásra, de még a pótvizsgázók közül is csak 44,4 százalék ment át. A rutinvizsgán a legjobb az arány, a bóják között elsőre a tanulók 86,1 százaléka teljesített sikeresen tavaly, miközben a forgalmi vizsgán már csak a diákok 54,1 százalékát engedték át elsőre.