Müezzinébresztő a tatooini út előtt

Furcsa hajnali müezzin, reggeli torna kocsitolással, peches motoros. Ma könnyebb szakasz jön a tegnapi iszonyat nehéz, egyben gyönyörű is. Este már Mos Eisleyben alszunk (Camp Tatooin), reméljük, nem zargatnak majd a birodalmi rohamosztagosok. Kajánk fogyóban, Szüfi szíve jól ketyeg, de Tulipán gyanakszik.

Hajnalig írtam, megint nem aludtam 4 óránál többet, de egész friss vagyok. Kezdek kifáradni, rendszeresen nem találom a tollaimat, a GPS-t, a telefont a hátsó ülésen uralkodó káoszban. Ma reggel például fülem mögött volt a toll, amit szitkozódva kerestem. A GPS-szel amúgy egyre jobban boldogulok, és eddig egyáltalán nem tévedtünk el. Tulipán mindig meg is jegyzi, ez milyen jó.

Kis csapatunk harmonikusan működik együtt, senki nem próbál parancsolgatni, mindenki teszi a dolgát. Talán a tollak miatti idegeskedésem lehet egy kicsit zavaró.

Hajnalban szokatalnul szólt a müezzin, - ha ugyan az volt - allahuakbár helyett valami mást énekelt egy érces hang. Nem csak emiatt nem tudtam azonban aludni. Hideg is volt a sátoron kívül, és a szomszédban éjszakázó szegedi barlangászok is korán keltek. Legalábbis ahhoz képest, hogy mikor feküdtem.

Reggelire teljes kiörlésű búzarost-szeletet ettem, cukortalan teával. Nincs túl sok kajánk. A beszerzett bab- és lencsekonzerveknek hamar a seggére vertünk. Ennek is megvan azonban az előnye. Nem mintha nem lenne még konzerv a kocsiban, de az adománybabhoz mégse nyúlhatunk. Reggel ezért feltankoltunk halkonzervekkel. Birkakolbászt nem találtunk, de próbálunk szerezni, a szegedi barlangászoknak ízlett.

Reggel amúgy szegényeknek csak harmadszori nekifutásra sikerült betolniuk öreg Volkswagen mikrobuszukat. Nem indul magától, ezért egész nap nem állítják le. Tankolni is járó motorba tankolnak. A kutasokat nem izgatja. Törött kipufogójukat már meghegesztették. Nem csüggednek, egyikük azt mondta, jövőre egy '55-ös Rolls Royce-szal fog elindulni. Már ki is nézte, 9 millióból megcsinálja - állítja.

Nehéz nap volt a csütörtök, szerencsére a pénteki szakasz viszonylag rövid és könnyű lesz. Egy Camp Tatooin nevű helyre megyünk, Tan Tan közelében. Állítólag itt forgatták a Csillagok Háborúját. A java-köntösöre emlékeztető helyi viselet mindent megmagyaráz ezzel kapcsolatban.

Apropó filmezés. A spanyol tévések tegnap reggel azt mesélték, hogy akori szállásunk - Tinghir - közelében forgat Ridley Scott Leoardo di Caprióval, és Antonio Banderasszal egy al-kaidás filmet.

Ma reggel váltottam pár szót két motorossal, Csongorral és Petyával. KTM-ekkel vesrenyeztek, de Csongor feladta: túl sok feladatot bukott el, reménytelenül leszakadt a mezőnytől. Ráadásul Európában ínhüvelygyulladást kapott - nem mozog néhány ujja -, tegnap a nehéz hegyi szakaszon pedig elment a kuplungja, és még bukott is egyet. Szerencsére csak a könyökeit ütötte meg.

A hegyi szakasz mindenkit próbára tett, de átjött rajta még az IFA is - igaz este hat volt, mire leért az aszfaltútra. Volt, ahol csak y-ban tudta bevenni a szűk fordulót, másutt már potyogtak a kövek a szakadék szélén guruló kerék alól. Aztán még a gyilkos kősivatagon is átvergődtek. A bozótban éjszakáztak a tatai táborhelytől 170 kilométerre.

Szüfi jól pörög, bár reggel Tulipán megállapította, hogy nyomja ki a hűtővizet, és attól fél, hengerfejes lesz a motor. A lengéscsillapító tegnapi olajfolyása egyelőre úgy tűnik nem bír komolyabb jelentőséggel. Még működik. A kocsival amúgy is kellene foglalkozni. A tetőlámpákat rossz helyre rakták, így amikor bekapcsoljuk őket, fényük megtörik a szélvédőn és visszaverődik a motorháztetőről. Nem érnek így semmit.

Okker hegyek között gurulunk, jó úton kősivatagban. Mögöttünk a 76-os csapat, Sanyi és Atti, akik sokat segítenek. Tegnap Attila csinált vacsorát. Cserébe mutatjuk nekik az utat. A cél a Tatooin, Nórát meg is kértem, kapcsolja be a hiperhajtóművet. A javák ma elbújtak, biztos fenn kucorognak a hegyekben. Egyre melegebb van, piszokul süt a nap.