Vége a korlátlan, olcsó hitelezésnek

Nagy átrendeződés várható a bankszektorban, nem kizárt, hogy a subprime válságban közvetlenül is érintett nyugat-európai és amerikai bankok kivonulnak a kelet-közép-európai régióból. A válság felszámolja a szinte korlátlan, olcsó finanszírozást, amitől nem független a reálgazdaság bővülésének lassulása - vélik a Deloitte szakértői.

Tavaly még minden másként mutatott, a legnagyobb közép-európai bankok eredményeit elnézve a szektor számára a 2007-es esztendő újabb rekord-évet jelentett. Mind a 25 nagy bank tovább növelte mérlegfőösszegét, a profitok pedig tovább nőttek - derül ki a Deloitte idén második alkalommal összeállított közép-kelet-európai régiós vállalati toplistájából. Miközben ugyanis a régió egyik bankja sem volt közvetlenül kitéve az USA subprime-piacának, kétségtelen, hogy a szektorra jellemző irányváltás a hitelpiaci válság egyenes következménye.

A válság hatásainak már ma is legalább három dimenzióját lehet látni - véli Fülöp András, a Deloitte Pénzintézeti Szektorának vezetője, a cég pénzügyi tanácsadással foglalkozó üzletágának partnere. Az első és legközvetlenebb hatás annak a szinte végtelen és olcsó finanszírozásnak a hirtelen eltűnése, amely az elmúlt években a hitelezési piac agresszív bővülését táplálta a régióban.

A hitelválság második komoly hatása, hogy a reálgazdaság növekedése is lassulni kezdett, illetve bizonyos ágazatok helyzete várhatóan jelentősen megnehezedik - ezzel párhuzamosan pedig megnövekedtek a hitelkockázatok is.

Gyorsul a bankszektor konszolidációja

A harmadik hatás ugyanakkor már kevésbé hirtelen, középtávon viszont a legnagyobb hatást gyakorolja a régió bankjaira. legtöbbük ugyanis nemzetközi bankcsoportok tulajdonában van - amelyek egy részét közvetlenül is érinti az amerikai válság. Ezek most kénytelenek át-, vagy újragondolni globális és regionális stratégiáikat.

A nagy bankcsoportok egy része, amelyet közvetlenül is megviselt a válság, az "újragondolás" során dönthet úgy, hogy akár teljesen kivonul a régióból. Ez könnyen oda is vezethet, hogy a bankok komplett közép-európai hálózatai válthatnak tulajdonost a következő években - tette hozzá Fülöp András.

E jelenségek a bankszektor konszolidációjának felgyorsulásához járulnak hozzá. Az idei évi eredményeket már biztosan befolyásolni fogja a növekedés lendületének lassulása, és az egyre nehezebben fenntartható nyereséghányad is. A bankok mérlegfőösszege alapján felállított húsz cégből álló lista összetétele alig változott tavalyhoz képest, továbbra is a lengyel bankok képviselik a legnagyobb súlyt, és bár hétről hatra csökkent a számuk, ez csupán technikai változás, valójában a Pekao és a BPH összeolvadásának eredménye. A top 20-ban négy-négy magyar és cseh bank foglal helyet, ami a két piac viszonylagos - régiós szinten mért - nagy méretéből adódik.

A Deloitte a hitelezési piac növekedésének lassulására számít a régióban, ami a hitelek és betétek egészségesebb arányát, és ezzel a lassan növekvő likviditást eredményezheti. A szektor szereplőinek számolnia kell ugyanakkor a magasabb finanszírozási költségekkel, megnövekedett hitelezési kockázattal, miközben egyre nagyobb lesz a nyomás a működés költségein is, amelyeket a hatékonyság érdekében fontos csökkenteni.

Mindez természetesen azt is eredményezi, hogy a profitok a bankszektorban lassabban növekednek, sőt több esetben akár ideiglenesen csökkenhetnek is következő időszakban. Megfigyelhető, hogy a bankok jelenleg jóval kisebb figyelmet fordítanak a rövidtávú nyereségességre, inkább a stabilitás és kockázatok minimalizálása van terítéken.

A biztosítási szektor ezzel szemben igen stabilan teljesít, a piacon a pénzügyi termékek egyre szélesebb skálája jelenik meg, ami ígéretes növekedési kilátásokat vetít előre.

A térség vezető bankjai

Bank	Ország	Mérlegfőösszeg (millió euró)	változás (százalék)
CSOB	Csehország	34 764,2	25,4
Pekao	Lengyelország	34 644,4	96,0
OTP Bank	Magyarország	33 399,9	18,7
Ceska Sporitelna	Csehország	30 583,2	15,4
PKO BP	Lengyelország	30 309,5	13,8
Hansapank	Észtország	25 826,4	33,2
Komercni Banka	Csehország	24 861,7	14,3
NLB Group	Szlovénia	18 308,1	27,1
BCR	Románia	17 549,9	25,1
BRE	Lengyelország	15 629,0	41,5

Forrás: Deloitte

Az energiacégek dominálnak

A múlt évhez hasonlóan idén is az energia-, és energiahordozók szektor cégei uralják a TOP 500-as lista felső régióit. A legnagyobb ötből például négyen, a legnagyobb 50 cégből pedig 27-en képviselik ezt a szektort - teljesen mindegy tehát, hogy a rangsor mekkora szeletét vesszük alapul, a dominancia egyértelmű. Ez egyebek mellett olyan külső okokra is visszavezethető, mint az elmúlt év során időszakosan ugyan, de bőven 100 dollár fölé kúszó, és ezzel a legtöbb elemző várakozását felülmúló hordónkénti olajár.

A külső tényezők közül nem szabad kifelejteni a máig állami tulajdonban maradt energia-mammutok lelassult privatizációját sem, amit kétségtelenül hátráltatott a régióban terjedő "gazdasági patriotizmus". A hitelpiaci válság terjedése a bankszektorhoz képest kevésbé érintette ugyan az iparágat, a régió minden energiaipari vállalatának számolnia kell ugyanakkor az állami tulajdonú energiaóriásai révén jelentős befolyással bíró, egyre magabiztosabb Oroszország közelségével.