Cím nélkül...

 

[...] Aki jelen volt tegnap a Vigadóban Bartók II. zongorakoncertjének [ma hallható zenei illusztrációnk - a szerk.] magyar bemutatóelőadásán és látta azt a rendkívüli hatást, melyet ez a grandiózus remekmű a magyar közönségre gyakorolt, az érezhette: csak rövid idő kérdése, hogy Bartók művészetében legmagasabb hivatására ébredjen a magyar nép. [...] Az ember szinte megdöbben attól a titáni formálóerőtől, mely a legzabolátlanabb szenvedélyektől, legpogányabb víziókból, a temperamentum és fantázia legféktelenebb lázadásaiból egy zogoraversenyműnek ilyen élesen kirajzolt zenei stílusát, szinte a Bach-koncertek modern testvérpárját tudta megteremteni.

[...] Annyit azonban máris leszögezhetünk: Bartók II. zongoraversenye a IV. vonósnégyes [márc. 16-ai zenei illusztrációnk - a szerk.] mellett a XX. század leghatalmasabb instrumentális alkotása.

(Pesti Napló, 1933. jún. 4. - Tóth Aladár)

Forrás: Bartók breviárium. Zeneműkiadó, 1974. Összeállította Ujfalussy József, szerkesztette Lampert Vera

<< Előző Következő >>