Cím nélkül...

 

A két Rapszódia a III. és IV. vonósnégyes [március 16-ai zenei illusztrációnk - a szerk.] roppant nagyigényű, koncentrált munkájának ellenpólusaként, kiegészítéseképpen jöhetett létre. [...] Az egyénített, absztrahált népzenei anyag egyszerűbb, közvetlen és népszerű feldolgozásáról van szó. A belső zeneszerzői indíték nyilvánvaló: az elengedés. Egy pillanatra visszatérni az eredeti dallamokhoz, életképekben felidézni a falu levegőjét. [...] Inspirálta a hegedűsök érdeklődése is, akik már korábban műveinek átirataival jelezték, mennyire hiányzik repertoárjukból egy Bartók-hegedűdarab. Szigeti József épp a megelőző 1926-os esztendőben írta át a Gyermekeknek [március 8-ai zenei illusztrációnk - a szerk.] néhány darabját hegedűre zongorával, már korábban elkészült Székely Zoltán jóvoltából a Magyarországi román népi táncok hegedű-zongora változata [március 11-ei zenei illusztrációnk - a szerk.]. Épp e két művésznek, a század már akkor is egyik legnagyobb hegedűs-géniuszának, Szigetinek és a rendkívül tehetséges, fiatal Székelynek szól a két rapszódia ajánlása. A zeneszerző új, eredeti művekkel viszonozta a feléje tett gesztust. [...]

Forrás: Kroó György: Bartók kalauz, 1971

Szigeti József emlékezése

[...] Viszont ki tudhatja, hogy mennyiben járult hozzá a "Tzigane" Bartók első rapszódiájának [ma hallható zenei illusztrációnk - a szerk.] keletkezéséhez, melyet a mester 1927-ben vagy 28-ban szerzett és nekem ajánlott? Vajon ez a rapszódia, mely tősgyökeres népi motívumokon épült és persze merőben más, mint az úgynevezett cigányzene - nem tiltakozás volt-e az ellen a szintetikus ál-magyar zene ellen, amit a "Tzigane" jelképez? Csak sejthetjük az összefüggéseket, biztosat nem tudunk.

Forrás: Bartók breviárium. Zeneműkiadó, 1974. Összeállította Ujfalussy József, szerkesztette Lampert Vera

<< Előző Következő >>