Orbán Viktor: Ha nem ülsz a tárgyalóasztalnál, akkor az étlapon vagy

A pénteki Trump–Putyin csúcstalálkozóról, valamint az Európai Tanács ukránpárti közös nyilatkozatából való kimaradás okairól is beszél Orbán Viktor miniszterelnök, aki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő társaságában a Patrióta online hírháttérműsorának vendége volt kedd délután. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy hétfő este miért nem írta alá az Európai Tanács közös nyilatkozatát.

A miniszterelnök a Patrióta stúdiójában elmondta, hogy miután Európában ő a legrégebb óta hivatalban lévő vezető, hasznos, ha megkérdezik a véleményét. Magyarországon hosszú idő óta ugyanaz a politikai vezetés van, amit még Brüsszel sem hagyhat figyelmen kívül – kezdte Orbán Viktor.

Orbán Viktor: Ha nem ülsz a tárgyalóasztalnál, akkor az étlapon vagy

Orbán Viktor: Európának tekintélyesnek és sikerre esélyesnek kell lennie, nem pedig gyengének és szánalmasnak

A magyar emberek a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazáson már döntöttek arról, hogy Ukrajna ne legyen az Európai Unió tagja. Ez az egyik ok, amiért Orbán Viktor hétfő este nem írta alá az Európai Tanács közös nyilatkozatát.

A másik okként a miniszterelnök azt nevezte meg, hogy 

Európának tekintélyesnek és sikerre esélyesnek kell lennie, nem pedig gyengének és szánalmasnak. Véleménye szerint a nagyság utáni vágy „kiveszett az európai vezetőkből”. 

Úgy fogalmazott, hogy „Európa csak jól akar élni, de nem akar nagy lenni”.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő emlékeztetett, hogy egy német politológus értékelése szerint Európa az elmúlt években „növényevővé vált”, és már nem „húszabáló”.

Arra a kérdésre, hogy miért éppen Alaszkában rendezik meg Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozóját. Nógrádi György elmondta, hogy 

Alaszka valamikor Oroszországhoz tartozott, de a 18. században - sok pénzért – eladták az Amerikai Egyesült Államoknak. 

Ez az USA legnagyobb területű állama, viszont a legkisebb lakosságú.

Orbán Viktor kitért arra, hogy a politikában „az emberek bőrére megy a játék”. Ma már az interneten, az online térben zajlik minden. Szerencsésnek nevezte magát, hogy ő - mint mondta - „ott ül bent”, és így mindent lát, hogy mi történik Brüsszelben a szavazásokon, majd mi valósul meg mindebből.

Nógrádi György globális kitekintésében megállapította, hogy a világon ma 

három hatalmi pólus van: Oroszország, az Egyesült Államok és Kína. 

Ma a Zelenszkij vezette Ukrajna - tetszik vagy nem tetszik neki - „a periférán van”, mondta. 

Orbán Viktor szerint Ukrajna ezt a háborút már elveszítette. Erre utal az is, hogy Moszkva és Washington egymással tárgyal, az ukránok feje fölött. Ha az Egyesült Államok és Európa nem látta volna el Ukrajnát sok pénzzel, már sokkal korábban véget ért volna a háború. Európa akkor tudta volna a saját kezében tartani a jövőjét, ha közvetlenül leült volna tárgyalni az oroszokkal.

Ha nem ülsz a tárgyalóasztalnál, akkor az étlapon vagy”

- fogalmazott Orbán Viktor.

Orbán Viktor szerint a világpolitikában most mindenki örül Trump fellépésének, mivel egyedül ő kezdett neki az ügyek, köztük az ukrajnai háború rendezésének. 

A miniszterelnök elmondta: a háború befejezése mellett a világgazdaság sorsa is most van terítéken. 

Tisztázni kell a világ energia stratégiai helyzetét. El kell dönteni, hogy maradnak-e tovább a szankciók. Magyarország sorsa függ attól, hogy mennyiért és milyen energiahordozót vásárolhatunk 

– mondta Orbán Viktor.

Európa meggyengülése és a biztonsági helyzet változása

Orbán Viktor rámutatott, hogy az elmúlt években jelentős geopolitikai átrendeződés zajlott Európában. A semleges országok közül kettő, Svédország és Finnország belépett a NATO-ba, így jelentősen nőtt a NATO és Oroszország közötti közös határszakasz. Ezzel szemben Ausztria és Svájc továbbra is kitart a semlegessége mellett, noha mindkét országra erős amerikai nyomás nehezedett a csatlakozás érdekében.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy a NATO 1999-es bővítése, amikor három ország - Csehország, Lengyelország és Magyarország - csatlakozott, éles vitákat váltott ki, és végül az amerikai álláspont győzött, amely visszafogottabb bővítést szorgalmazott. Magyarország a NATO és az EU bővítésének kapcsán is világos álláspontot képvisel: nem kíván semmilyen formában egy integrációs közösség része lenni Ukrajnával együtt.

Ukrajna integrációja - kockázatok és nemzeti érdekek

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország számára az egyik legfontosabb érdek, hogy Ukrajnát sem a NATO-ban, sem az Európai Unióban ne integrálják olyan formában, amelyben Magyarország is részt venne. Ez ugyanis „beláthatatlan, vagy épp nagyon is belátható” negatív következményekkel járna: az agrárgazdaság ellehetetlenülne, munkahelyek szűnnének meg, és az ország súlyos anyagi veszteségeket szenvedne el.

Ugyanakkor a miniszterelnök megjegyezte, hogy nem lehet sem lelketlennek, sem irracionálisnak lenni Ukrajna iránt, ezért szükség van egy stratégiai szövetségre az EU és Ukrajna között, amely nem vezet teljes tagsághoz. Egy ilyen megoldás lehetővé tenné a kapcsolatokat és támogatást, ugyanakkor elkerülné a Magyarországot is érintő súlyos érdekkonfliktusokat.

Nógrádi György ezt kiegészítve kiemelte, hogy Ukrajna uniós tagsága nem csak Magyarország, hanem más jelentős európai mezőgazdasági országok, például Franciaország érdekei ellen is menne, hiszen az uniós források elosztása jelentősen megváltozna, ami gazdasági feszültségeket okozna.

Európa gazdasági versenyképessége és politikai kihívásai

Orbán Viktor az EU jelenlegi gazdasági helyzetét végveszélyben lévő integrációként jellemezte. A jóléti állam fenntartása egyre nehezebb, miközben a belső társadalmi feszültségek növekednek, és a demokrácia intézményrendszere recseg-ropog. Kiemelte, hogy a zöld átállás Magyarország gazdaságára nézve is komoly kihívást jelentene, ezért az ország nem engedheti meg magának, hogy az európai közös irányvonalhoz igazodva kárt szenvedjen.

Magyarország ezért saját nemzeti stratégiát követ, amely a stabilitást, versenyképességet és a polgári középosztály megőrzését helyezi előtérbe. Ez az irányvonal megóvhatja az országot az európai hanyatlás súlyos következményeitől, különösen egy olyan helyzetben, amikor az EU egysége és vezetése erősen kérdéses.

Az ukrajnai magyar kisebbség helyzete és a diplomáciai kihívások

A beszélgetésben nagy hangsúlyt kapott az ukrajnai magyar közösség sorsa is. Orbán Viktor elismerte, hogy a helyzet rendkívül nehéz, hiszen a háborús viszonyok között a kisebbségi jogok érvényesítése komoly korlátokba ütközik. Magyarország a rendelkezésére álló minden eszközzel igyekszik védeni a kárpátaljai magyarokat, de az eredmények csak a béke beálltával lehetnek tartósak.

Az ukrán-magyar kapcsolatok sem problémamentesek: Magyarország az egyik legnagyobb humanitárius segélyező Ukrajna számára, áram- és gáztámogatást is nyújt, mégis komoly titkosszolgálati tevékenységgel szembesül a magyar politikai térben, amelyet Ukrajna indított Magyarország ellen.

Európa jövője – a bizonytalan útkeresés

Az interjú mindegyik résztvevője rámutatott, hogy az európai integráció és a kontinens biztonsága válságban van. A második világháború utáni helyzetben Európa nem rendelkezett önálló szuverenitással, a szovjet és az amerikai befolyás meghatározó volt. Az amerikaiak hosszú ideig garantálták Európa biztonságát, de a globális helyzet átrendeződése miatt ma már egyre inkább elvárják, hogy az európai országok maguk is hozzájáruljanak a védelemhez.

Nógrádi György történelmi párhuzamokat is felvázolt, rámutatva, hogy az elmúlt évtizedek amerikai és európai politikája milyen mértékben befolyásolja a mai helyzetet, és hogy a német-francia együttműködés hiánya mennyire akadályozza Európa egységes stratégiáját.

Orbán Viktor végül leszögezte, hogy Magyarországnak nem szabad az európai hanyatlás áldozatává válnia. Az ország stabil, egységes és cselekvőképes kormányzattal rendelkezik, amely képes saját nemzeti stratégiát követni, és ezzel megőrizni a versenyképességet a globális kihívások közepette.