Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz Antifa működésében egyértelműen felismerhetők a terrorszervezetek ismérvei, ezért a magyar kormány döntése alapján mostantól pénzügyi és jogi szankciókkal sújtható minden hozzá köthető személy és szervezet – fejtette ki ifj. Lomnici Zoltán az Origónak. Az alkotmányjogász hangsúlyozta: nem szükséges közvetlen terrorcselekményben részt venni ahhoz, hogy valaki büntethetősége fennálljon, ahhoz már a szervezethez való kapcsolódás is elég.
A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a magyar kormány döntése, amely alapján az Antifát terrorszervezetté nyilvánították, nemcsak a társadalmi rend védelmét szolgálja, hanem világos üzenet is arra vonatkozóan, hogy a magyar állam zéró toleranciát tanúsít az erőszakos, anarchiára törekvő csoportokkal szemben.
Ifj. Lomnici Zoltán: Az Antifa terrorszervezetté minősítése mérföldkő a jogállami rend védelmében
Mit jelent az, ha egy politikai szervezetet terrorszervezetté nyilvánítanak?
– Az Antifa működésében egyértelműen felfedezhetők a terrorszervezetek ismérvei, jellegzetességei, hiszen személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményeket hajtanak végre, és mindezt a lakosság megfélemlítése, illetve az állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjének megváltoztatása vagy megzavarása érdekében teszik. Mivel a nemzeti kormány elkötelezett a terrorizmus elleni küzdelem iránt, ezért – a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikk (3) bekezdése szerinti listán nem szereplő szervezetek, csoportok, illetve természetes személyek vonatkozásában –
nemzeti listát állapít meg a terrorizmussal szembeni hatékonyabb fellépés érdekében.
A 297/2025. (IX. 26.) számú kormányrendelet alapján a vonatkozó listán szereplő terrorszervezetnek minősülő csoporttal, csoportosulással vagy szervezettel szemben, valamint az említett rendelet szerint minősített természetes személlyel szemben az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben meghatározott korlátozó intézkedéseket kell alkalmazni. Ilyen a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása, pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás tiltása, pénzügyi tranzakciók tilalma vagy korlátozása. Természetes személlyel szemben kiutasítás, valamint a kiutasításhoz kapcsolódóan beutazási és tartózkodási tilalom is elrendelhető.
A terrorszervezetté nyilvánítás következtében az antifa szervezetek minden tagja büntethetővé válik, vagy csak a politikailag aktívak? Mit tehetnek ezután az antifákkal kapcsolatban levő egyéb szélsőbalosok, a radikális baloldali aktivisták?
– Az említett szankciók mellett az aktivistákra vonatkozhat a Büntető Törvénykönyv terrorcselekményeket szabályozó rendelkezései is. Aki abból a célból, hogy állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, a lakosságot megfélemlítse, más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja, alapesetben 10 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
Terrorszervezet tagjaként elég, ha valaki köthető személyileg, szervezetileg, anyagilag vagy más módon a szervezethez, nem kell, hogy konkrét terrorcselekmény elkövetésében részt vegyen.
Mi a helyzet Ilaria Salisszal? Érinti-e az ő, illetve a budapesti antifa-támadás egyéb gyanúsítottjainak az ügyét a terrorszervezetté nyilvánítás?
– Az olasz szélsőbaloldali Antifa-aktivista ügye szintén példa nélküli helyzetet teremtett. Ilaria Salist azzal gyanúsítják, hogy 2023 februárjában egy antifasiszta csoport tagjaként viperával és gázspray-vel támadt rá olyan emberekre Budapesten, akiket szélsőjobboldalinak vélt a katonaruhájuk miatt.
A magyar hatóságok letartóztatták Salist, és több mint egy évet töltött fogvatartásban. Súlyos, akár 11 év szabadságvesztéssel fenyegető bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt folyik eljárás ellene. 2024-ben azonban Salis bejutott az Európai Parlamentbe a szélsőbaloldali GUE/NGL frakcióhoz tartozó párt képviselőjeként.
Mandátumával automatikusan mentelmi jogot szerzett, így a magyar bíróság kénytelen volt az eljárást felfüggeszteni és szabadlábra helyezni. Az olasz nő esetben nem merül fel a visszamenőleges jogalkotás tilalmának veszélye, ugyanis a hatályos magyar jogszabályok alapján definiálható volt, amit hazánkban elkövetett. Az más kérdés, hogy
jelenleg az EU-ban a poltikai szempontok felülírhatják a jogi aspektusokat,
ami persze végül a jogbiztonság felszámolásához, sőt akár anarchiához vezethet.
