Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMinden évben több százezer ember vonult fel Budapesten a Békemeneten, hogy kifejezze: Magyarország a béke oldalán áll. A rendezvények a nemzeti összetartozás, a szuverenitás és a külső befolyás elutasításának szimbólumává váltak.

Az alábbi összeállítás az 2012-től tartó Békemeneteket idézi fel:
2012 – Nem leszünk gyarmat!
2012-ben három felvonulást tartottak: január 21-én, március 15-én és október 23-án. Az első alkalommal – 2012. január 21-én – több tízezer (egyes becslések szerint négyszázezer) résztvevő vonult fel a Hősök teréről a Kossuth térre, „Nem leszünk gyarmat!” jelszóval. A szervezők azt hangsúlyozták, hogy a magyar társadalomnak világos kiállásra van szüksége a kormány melletti támogatásban és az ország függetlensége mellett.
2013 – Magyarország a béke és a nemzeti függetlenség oldalán áll!
2013-ban két Békemenetet tartottak Magyarországon, amelyek tovább erősítették a magyarok békepárti kiállását. Az első 2013. február 5-én Gyulán zajlott, ahol a résztvevők a hazai és nemzetközi támadásokkal szemben álltak ki az Orbán-kormány mellett. A második Békemenet 2013. október 23-án Budapesten került megrendezésre, az 1956-os forradalom évfordulóján, amely ismét több százezres tömeget vonzott a főváros utcáira.
2014 – A nemzeti vagyon védelme
Az eseményre a parlamenti választást megelőző kampányidőszakban került sor, és a szervezők több százezres tömeget vártak. A menet az Alkotmány utcából indult és a Hősök terére ért, a középpontban a nemzeti vagyon védelme és a magyar kormány támogatása állt.

Fotó: Kurucz Árpád / Kurucz Árpád
2015 – A magyar szabadság üzenete Pestről
Bár a részletes médiavisszhang ritkább, itt is elsöprő tömeggel lehetett számolni. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepén tartott felvonulás során a miniszterelnök köszöntő levelében hangsúlyozta: „a magyar szabadság üzenete Pestről (…) az egész hazában visszhangra talált”.
2016 – A migrációs kvóta
Ebben az évben a rendezvény az aktuális migrációskvóta-vitával párhuzamosan kapott elképesztő hangsúlyt, jelezve, hogy a menet hagyományosan nemcsak belpolitikai, hanem külpolitikai üzenetet is hordoz.
2018 – Az egyik legnagyobb megmozdulás
A menetet „lélegzetelállítónak” nevezték: több százezren vonultak. A szervezők szerint ez az egyik legnagyobb megmozdulás volt a mozgalom történetében.

Fotó: Székelyhidi Balázs / Székelyhidi Balázs
2021 – Kiemelt figyelmet kapott
Több év kihagyás után újra október 23-án tartották a felvonulást, ami egyszerre ünnep és politikai demonstráció: az utcai mozgás mellett az ünnepi beszédek is kiemelt figyelmet kaptak – több százezren vonultak utcára.
2022 – Az ukrajnai háború
A menet az ukrajnai háború kitörése után különös jelentőséget kapott: a szervezők hangsúlyozták,
- hogy „nem kívánunk belekeveredni semmilyen háborúba, nem akarunk fegyvereket;
- sem katonákat küldeni a frontvonalra.”
Az esemény során ismét több százezer ember vonult fel – a rendezvény ismét tömegdemonstrációvá vált.
2024 – A tizedik
A tizedik Békemenetre elképesztő tömeg gyűlt össze, amelyet az európai parlamenti választások előtt rendeztek. A rendezvény célja volt ismét a béke és a nemzeti politika melletti kiállás.
2025 – Az idei, ami különösen fontos lesz!
Az idei, tizenegyedik Békemenetet október 23-án rendezik. A szervezők az eddiginél is nagyobb részvételre számítanak. A menet gyülekezője 9 órától lesz a budapesti Elvis Presley téren, az útvonal a Margit hídon, a Nyugati téren és az Alkotmány utcán át vezet a Kossuth térre.





















