Iratkozzon fel hírlevelünkre 
„Ennél sajnos jóval rögösebb az út. Ugyanis itt vannak a nagyöregek, a baloldal régi emberei, a kellemetlen haverok. És ők most nagyon hangosan dörömbölnek a panoptikum falán. Éhesek a szájak, korognak a gyomrok – tizenhat évig nem termett számukra semmi, most pedig pénzszagot éreznek. Így hát előbb-utóbb valakinek muszáj volt kinyitnia az ajtót.” Az Ellenpont véleménycikke a Tisza Párt előválasztásáról, Magyar Péterről és a régi baloldalról.
Manapság annyira kiszámítható a magyar ellenzék, mint a PaprikaTV hajnali műsorblokkja. Tizenhat éve fulladásig mennek az ismétlések és a remake-ek. Ritka az izgalom meg az újítás, csak a folytatásos szerencsétlenkedés pörög.
Minden áldott választás előtt ugyanaz és ugyanaz a forgatókönyv. Megjelenik az aktuális „Messiás”, aki nagy hanggal hirdeti az igét. A baloldal reménykedni kezd, elhiszi magát, hogy aztán akkora sírás legyen a vége, mint amekkora a Titanic New York-i díszbemutatóján volt.
Felraktak már a színpadra bárgyú, sima beszédű bürokratát, angolul nem tudó metropoliszvezetőt, gyűlölködő proletárt, és össze-vissza locsogó, gyerekverő polgármestert.
Külön sem, együtt sem mentek sokra. Sehogy sem megy ez nekik: az eddigi összeredményük nulla egész nulla. A kormány maradt a helyén, ők meg lehajtott fejjel kullogtak a szégyendombra.
Úgy látszik, már soha nem fognak tanulni a hibáikból: megint választás közeleg, megint próbálkoznak. Ezúttal egy notórius hazudozót eresztettek ránk, hátha győzelembe tudja ordibálni magát.
Magyar Péter pont olyan jellemtelen figura, mint Molière Tartuffe-je, csak ő nem Orgon lányára, hanem a hatalomra, a dicsőségre és a reflektorfényre pályázik.
Szemben Tartuffe-fel, Magyarnak már a létezése, az alapvetése is totális hazugság. Politikusként azzal bódítja a híveit, hogy ő az új idők új embere, miközben a háta mögött a szokásos brancs ácsingózik a hatalomra.
Mi már régóta mondjuk, és a mai nappal ez igazolást nyert: Magyar Péter a régi baloldal, a Gyurcsány, Bajnai & Weber Company legújabb végterméke. Ez a derék társaság mondott áment erre az agresszív, lebutított Ken babára, aki azóta is szorgalmasan végzi az ámokfutását.”
A teljes véleménycikk ide kattintva érhető el.
