A Tisza Párt dokumentuma, amely az átállást részletesen taglalja, azt állítja: a magánegészségügyre való átállás összköltsége 310–415 milliárd forint lenne — ez az az összeg, amelyet a magyar adófizetőknek a rendszer kiépítésére kellene előteremteniük, még mielőtt bárki hozzájutna bármilyen ellátáshoz. Az összeg nagyjából megegyezik egy teljes éves 13. havi nyugdíj értékével – írja az Ellenpont.

Veszélyben a kiszolgáltatottak — idősek, krónikus betegek, kisjövedelműek
Az oknyomozó portál szerint nem „szolidáris reformról”, hanem kockázatos üzleti vállalkozásról lenne szó: az új konstrukcióban csak azok kapnák meg az ellátást, akik fizetnek — a szolgáltatások minősége, elérhetősége és ára pedig a profitorientált magánbiztosítók döntésén múlna.
Ez az elképzelés — az állami biztosítás felszámolása, a magánfinanszírozás térnyerése — nem új. A most szóban forgó terv több egykori baloldali szakértőt is felvonultat, akik az elmúlt évtizedekben már többször igyekeztek bevezetni a magánegészségügy rendszerét Magyarországon.
A rendszerterv puszta célja nem az ellátás javítása, hanem egy piaci struktúra kiépítése: ennek következményeként azonban azok, akik alacsony jövedelemmel élnek vagy krónikus betegek — vagy egyszerűen csak idősek —, veszélybe kerülnének.
A Tisza környezetéhez tartozókból több olyan személy is kikerült, aki korábban a magánegészségügyben volt érdekelt — így nem meglepő, hogy a most javasolt modell nem az emberek jólétét, hanem a piaci lehetőségek kiaknázását helyezi előtérbe.