Vesztesekből nyertesek
Rákay Philip és Szabó Zsófi elárulta, hogy Andor Éva, a TV2 műsorvezetője fogja kérdezni a miniszterelnököt, aki vastaps kíséretében lépett a színpadra. Orbán Viktort hangos „Viktor, Viktor” skandálással fogadta a közönség.
Mindig ez van, nem? – kérdezte tőle Andor Éva. Nem, nem, Északról Délre mindig jobb – válaszolt Orbán Viktor, aki elárulta, hogy nem szokták inzultálni, nem szoktak beszólni neki az utcán, de olyan van, hogy nem köszönnek. Jobb lelkiállapotban, civilizáltsági fokon áll a mi népünk, mint azt gondolni szoktuk saját magunkról. Tehát a való élet nem olyan, mint a Facebook valósága. Talán így is fogalmazhatnék – fogalmazott a kormányfő.
Én tulajdonképpen nem csinálok mást, mint azokat a terveket és álmokat, amelyeket a magyarok magukkal visznek lassan száz éve, azt próbálom valóra váltani. ”
– jelentette ki még az előző kérdés kapcsán.
A XX. század el lett rontva, és a pólusaink alatt ott van ez az érzés. Én arra vállalkoztam, az volt a tervem, hogy a politika eszközeit felhasználva nem csak egyszer jobb kormányunk legyen, hanem meg fogjuk változtatni a sorsunkat. Vesztesekből győztesek leszünk. Én erre szerződtem – tette hozzá a kormányfő.
Orbán Viktor szerint ennek a nemzedéknek az a küldetése, hogy amikor átadja a stafétabotot, akkor az egy felemelt fejű politikusi vagy közéleti nemzedék legyen, aki azt mondja, hogy hát az előzőek győztek, nem? Az ország kezd úgy kinézni, ahogy akarjuk. Ez a régió gazdasági központja. Ez a régió legversenyképesebb országa – fűzte hozzá.
A Fidesz valamennyire szerinte generációs párt, a rendszerváltó nemzedéket tömöríti. Így szeretne majd egyszer távozni a politikából, hogy ez megvalósult. Kérdésre a miniszterelnök elmondta, mások is tudnának mélységet adni a dolgoknak, csak nem akarnak róla beszélni, mert baj lehet belőle. A politikusok kerülik a kockázatot.
Orbán Viktor úgy érzi, fontos, hogy más is tudja, ő mit miért csinál. A kormányfő szerint a hatalom a közös cselekvés képességét jelenti, ennek bibliai alapjai vannak. Vannak dolgok, amelyről meg tudjuk győzni egymást, és ezt megcsináljuk. A kormányfő elmondta, a családjában ő az első, akinek egyetemi végzettsége van. De soha nem gondolta azt például a nagyszüleiről, hogy ne lennének értelmiségiek. Ők nem voltak magasan iskolázott emberek, de értelmes emberek voltak. Semmit nem fogadtak el, hogy úgy van ahogy, hanem feltették azt a kérdést, hogy miért van úgy. Ez nem az iskolázottsággal függ össze, hanem a hajlammal.
Mohács és utána Isztambul
Washington, Isztambul, Mohács – sorolta Andor Éva Orbán Viktor állomásait, amire a kormányfő úgy replikázott, hogy Mohács a legfontosabb. Barátom csak Mohácson volt - tette hozzá, Szekó Józsefre, a város korábbi polgármestere utalva, aki a 2019-es önkormányzati választás előtt pár nappal halt meg.
A kormányfő kiemelte, hogy igaz, Washingtonban is vannak nagyhatalmú szövetségesei, és Moszkvában sem akarnak feltétlenül rosszat. Meg talán Isztambulban is van ember, akivel tudok működni, de barátom csak Mohácson van – húzta alá Orbán Viktor, miért esett a választása Mohácsra, amikor helyszínt kerestek a DPK-találkozóra. Másfelől pedig biztos akartam lenni a dolgomban – hangsúlyozta a mohácsi választási eredményekre utalva, miszerint a helyi jelölt Hargitai János jobb eredményt szokott elérni a választáson, mint a Fidesz.
Mohács a túlélés szimbóluma. Mert ha a mohácsi vészt Mohács túl tudta élni, hát akkor a többi település is talán túl tudja élni. Tehát van azért ebben egy életerő is.”
– válaszolt arra a kérdésre Orbán Viktor, hogy miért éppen ide szervezték a negyedik DPK-gyűlést.

Fotó: Kurucz Árpád / Kurucz Árpád
Befagyasztott orosz vagyon
Jövő héten Brüsszelbe utazik Orbán Viktor az uniós csúcsra. Ha az Európai Unióban megszűnt a jogállamiság, akkor miben lehet bízni? – tette fel a kérdést a műsorvezető a látogatás kapcsán, mire Orbán Viktor azt felelte, az ellenzéki kerekasztalban kezdte a kommunistákkal, ha azt megoldották, cinkelt lapokkal játszottak. Verekedni megyek Brüsszelbe, azzal, hogy Magyarországot kikerülve nyúlnak hozzá az orosz vagyonhoz, ez egy hadüzenet – folytatta kormányfő.
A magyarok szerinte ezt pontosan értik, a nyugatiak viszont nem, mert ők mások, mint mi, nem olyan iskolázottságúak, mint a magyarok. Aztán nemzetközi vizekre evezve a devizatartalékok biztonságáról beszélt.
Olyat még sosem láttam, ha 200-300 milliárd eurónyi vagyont elvesznek, annak nincs következménye. Őrült sebességgel romlik a helyzet, hétről hétre – vélekedett a befagyasztott orosz vagyonról, amiről Andor Éva kérdezte őt.
Az oroszok úgy támadták meg Ukrajnát, hogy igyekeztek a támadás időpontját eltitkolni. Ezért a devizatartalékaikat nem vitték haza. Amikor megtámadták az ukránokat, ez a pénz ott volt, ott maradt, és ezt lefagyasztotta, befagyasztotta az Európai Unió. A nagy része Belgiumban van, de más országokban is található még Amerikában és Japánban is egy kevés, ha jól emlékszem. Nekünk is el kell gondolkodnunk azon, jó helyen van-e? – részletezte.
Tehát hozzányúlni egy másik ország külföldön szerződés alapján elhelyezett vagyonához, az rendkívül szokatlan és különleges dolog.”
– vonta le a következtetést a kormányfő. Majd úgy folytatta: Azért van ez a hatalmas vita, mert mindenki hiszi, hogyha hozzányúlnak ehhez a pénzhez, akkor könnyen lehet, hogy euróban más országok, mondjuk az arabok, nem fogják tartani a pénzüket. Ráadásul, hogyha az oroszok megnyerik az ezzel kapcsolatos pert, márpedig ebben 100 százalékig biztosak lehetünk, hogy egy ilyen lépés után indított nyerni fognak. Valakinek ezt a pénzt vissza kell fizetni, és annak a cégnek kell visszafizetnie, aki vállalta annak a megőrzését.
Azt is mondta, hogy három német viszi a prímet, és ők vezetik vakvágányra az Európai Uniót: Ursula von der Leyen, Manfred Weber és Friedrich Merz. „Akik a háború mellett érvelnek, mind meg fognak bukni” – zárta ezt a részt.
Az európai embereket azzal hitegették, hogy nem az ő zsebükből finanszírozzák a háborút, hanem az orosz vagyonból. Most kell bevallani az európai vezetőknek, hogy nem csak a mostani európaiak finanszírozzák a háborút, hanem még az unokáik is. Ezek az európaiak mind meg fognak bukni, mert ki fog derülni, hogy az orosz vagyonból nem finanszírozhatják ezt a háborút.
Brüsszel és a Tisza Párt
Orbán Viktor ezt követően a brüsszeli politikára kanyarodott rá. Úgy fogalmazott három német viszi a prímet, és viszi vakvágányra az uniót. Meg is nevezte őket: a német kancellár, Manfred Weber, és Ursula von der Leyen. Majd hozzátette, hogy
arra föl kell készülni, hogy Brüsszel a harmadik magyar választást próbálja megnyerni. Így volt 2018-ban is, 2022-ben is, és így van 2026-ban is.
Miért pont tizennyolctól? – tette fel a kérdést, amire szerinte nagyon érdekes a válasz. Addig is voltak vitáink, de addig Brüsszel nem tekintett úgy a magyarokra, mint akik komoly veszélyt jelentenek – fogalmazott a kormányfő, aki szerint Magyarország migrációs álláspontja változtatta meg a helyzetet.
Magyarország 2016-ban vált veszélyessé. Amikor Európa bennünket leszámítva egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy a migráció jó, és hogy nem kell azt megakadályozni – fejtette ki. Szerinte Brüsszel most a migrációs paktummal újra próbálkozik, amiben partner a Tisza és a DK.
Ezért akartak megbuktatni bennünket 2018-ban és 2022-ben, és ezért akarnak megbuktatni bennünket 2026-ban. És a Tisza Párt ennek a szándéknak a megtestesülése” – emelte ki Orbán Viktor, aki ezután a közönséghez fordult.
Nem látok semmi különbséget az előző négy év meg a mostani között. Az ellenzék mostani vezetője nekem olyan, mint Márki-Zay Péter, nem? Hát nem ugyanaz? Előszedték valahonnan, kihúzták a kalapból, odarakták, aztán mond mindenféléket”
– vont párhuzamot a miniszterelnök, aki szerint a jövő évi választás dupla téttel bír, hiszen a migráció kérdése mellett bejött a háború is a képbe.
„A migráció nem a múlté, hanem a jövő legnagyobb kérdése. Nincs lezárva. Még nem védtük meg magunkat, hanem folyamatosan védekezünk. És Afrika még meg se mozdult. (...) Törökországban pedig van hárommillió olyan menekült, akiket a törökök nem engednek ki Törökországból, pedig jönnének” – emlékeztetett, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy
a migráció a jövő legfontosabb kérdése. Ha túléltük a háborút.”

Fotó: Kurucz Árpád / Kurucz Árpád
Digitális újítások
Orbán Viktor a beszélgetés során kitért a Harcosok Klubjára, majd később a DPK-ra. Most 120 nap van, ami szerinte már nem sok. Mint kifejtette, nem akarták elfogadni a közösségi médiának sajátosságait, úgy mint az agresszív stílust, ezért hozták létre a DPK-t. Ez csak egy eszköz. Lehet, hogy félünk tőle, meg kulturálisan idegen tőlünk, meg a balosok ugye mindig gyorsabban alkalmazkodnak, mint mi. De miért is kellene átengednünk? – indokolta meg a közösségi média belakásának fontosságát. Ezért is adta azt a nevet ennek a mozgalomnak, hogy digitális honfoglalás. Meg kellett találni a nemzeti algoritmust.
Ha azt döntetlenre tudjuk hozni, akkor a valóságban lévő hatalmas előnyünk elég lesz ahhoz, hogy a választásokat meg tudjuk nyerni. De ehhez a digitális térben döntetlenre fel kell jönni”
– tette hozzá.
A DPK-t nagy sikernek nevezte, ugyanakkor elismerte, hogy „nem vagyunk ott, ahol kellene. Az ellenfél még erősebb. Nehéz ezt pontosan megmérni. Persze sokkal kisebb már a különbség a mi digitális jelenlétünk és az övék között, de még mindig van” – fűzte hozzá. Szerinte a százhúsz nap arra kell, hogy a digitális térben a jobboldal jelenlét legalább akkora legyen, mint az ellenfélé.
Bokros Lajos és a megszorítások
Majd a miniszterelnök Bokros Lajos minapi gondolatai kezdte el elemezni. Mint ismert, Horn-kormány megszorítócsomagjáról elhíresült volt pénzügyminiszter egy interjúban teljes mellszélességgel állt ki a Tisza gazdasági programja mellett. Bokros is többkulcsos személyi jövedelemadót vezetne be, gonosznak nevezte a többgyermekes anyák adómentességét, indokolatlannak és kifejezetten őrültségnek tartja a 13., illetve a 14. havi nyugdíjat.
Bokros Lajos nem viccel, azt csinálja, amit mond. Ez egy elszánt ember, ahogy mondta, az egy gonosz dolog, hogy az élethosszig járó szja-mentesség egy gonosz dolog, a nyugdíjasoknak szánt emelésekről pedig úgy véli, szó sem lehet.”
– kommentálta Bokros nyilatkozatát a miniszterelnök. Majd hozzátette: Három dolgot akarunk a gazdaságtól, a többi hókuszpókusz, de ami a lakosságnak fontos: legyen fedél a fejünk felett, házunk, lakásunk, a második a munkalehetőség, tisztességes bérrel, a harmadik pedig, amikor megöregszünk, legyen olyan rendszer és tartalék, hogy ne kelljen szégyenben leélni az életünk utolsó éveit – sorolta, kiemelve, hogy Bokros Lajos ezt a három dolgot nem akarja, a pénzünket akarja, marhaságnak tartja ezeket.
Mást gondolnak arról, mire való a gazdaság, a gazdaság értelme nem a pénzcsinálás, hanem a bennünk élő terveknek, vágyaknak, tehetségnek adjon teret? Az, amit úgy hívunk, hogy magyarok, egy olyan színvonalú életet tudjuk teremteni, hogy meg tudja benne valósítani a terveit, de a mi világképünkbe nem fér bele Bokros Lajos – húzta alá.
Karácsonyi kívánságok
A műsor végén megkérdezte Andor Éva Orbán Viktortól, hogy mire vágyna karácsonykor. Több alvásra lenne-e szüksége vagy kevesebb kávéra. „Nem vagyok fáradt, csak fogy az erőm” – válaszolt a miniszterelnök, aki most leginkább arra vágyik, hogy összejöjjön a családja karácsonykor.