Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A honvédelmi miniszter szerint Magyarország a háború kitörése óta következetesen a béke pártján áll, miközben az Európai Unió vezetői inkább a konfliktus folytatását szorgalmazzák. Szalay-Bobrovniczky Kristóf az éves miniszteri meghallgatásán kijelentette, hogy hazánk bizakodva várja a budapesti békecsúcsot, és a magyar honvédség a rendszerváltás óta a legeredményesebb időszakát zárja.
A parlament honvédelmi bizottsága előtt tartotta éves beszámolóját Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, aki szerint Magyarország a háborús nyomás közepette is megőrizte békepárti álláspontját.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Magyarország továbbra is a béke oldalán áll
A bizottsági ülésen honvédelmi miniszter elmondta, a kormánynak az a meggyőződése, hogy a konfliktust csak diplomáciai úton lehet lezárni.
Magyarország volt az, amelyik az ukrajnai háború kitörése után rögtön a béke mellett állt”
– hangsúlyozta a tárcavezető, aki élesen bírálta az Európai Unió háborúpárti politikáját is:
Az amerikai béketeremtő szándékot az Európai Unió vezetői államai megpróbálják aláásni, és mindent megtesznek a háború folytatásáért.”
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelentette, hogy Magyarország továbbra is a béke oldalán áll, és reményét fejezte ki, hogy a budapesti békecsúcs, amelyre az amerikai és az orosz elnök részvételével készülnek, áttörést hozhat a diplomáciai folyamatokban.
A honvédelmi tárca vezetője rámutatott, hogy a háború emberi ára hatalmas, már egymillió felett van a halottak száma, mégis kevés szó esik az ukrajnai korrupcióról és a nyugati segélyek eltűnéséről. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint Magyarország célja egy stabil, biztonságos Európa megteremtése. Ebbe illeszkedik a Nyugat-Balkán irányába folytatott külpolitika is, amely a térség békéjét és gazdasági fejlődését támogatja.
Magyarország megbízható NATO-tag, amely teljesíti a szövetség GDP-arányos védelmi kiadásra vonatkozó elvárásait. Büszkék lehetünk a magyar légierő teljesítményére: a balti légtér védelmével bebizonyítottuk, hogy szövetségeseink számíthatnak ránk”
– mondta, majd a haderőfejlesztés kapcsán emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtized a honvédség újjáépítéséről szólt.
Az eszközpark megújult, 2034-ig elkészült a fejlesztési terv, és a magyar honvédség hadműveleti szinten is felkészült”
– fogalmazott. Példaként említette az Adaptive Hussars 2025 gyakorlatot, amely szerinte „bizonyította a magyar katonaság erejét és fegyelmét”.
A miniszter kiemelten szólt arról is, hogy a katonák anyagi megbecsültsége a kormány számára kulcskérdés.
Az elmúlt években három alkalommal, összesen 35–40 százalékkal emelték az illetményeket, 2026 februárjában pedig hathavi fegyverpénzt kapnak a katonák.
A jövőben is folytatjuk a katonák megbecsülésének politikáját”
– tette hozzá.
Kósa Lajos a honvédelmi bizottság fideszes elnöke a sorkötelezettség kapcsán érdeklődött a tárcavezetőnél, mivel az unió több országában is újra bevezetik a sorkatonaságot, hazánkban pedig a Tisza Párt vetette fel a kérdést. A miniszter a sorkatonaság kapcsán leszögezte, hogy a magyar honvédségben professzionális, jól kiképzett katonákra van szükség.
Magyarország jól van a szerződéses és a területvédelmi tartalékos rendszerével"
– tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A meghallgatás során a honvédelmi miniszter arra kérte a politikai szereplőket, hogy tartózkodjanak a kampányidőszakban a honvédségre hivatkozó politikai hisztériakeltéstől, mert az zavart okozhat a katonák munkájában.
