Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Orbán Viktor a kaposvári háborúellenes gyűlésen bemutatta a nemzeti petíció három pontját, amelyek egyértelmű elutasítást jelentenek a háború finanszírozására, Ukrajna pénzelésére és a rezsiárak emelésére. Szánthó Miklós szerint a kezdeményezés világos választ ad a veszélyek korában: magyar érdek vagy brüsszeli alárendeltség.
A kaposvári DPK-gyűlés és Orbán Viktor beszéde alapján kirajzolódik az a politikai törésvonal, amely mentén a következő időszak legfontosabb döntései megszületnek. Szánthó Miklós Facebook-bejegyzésében úgy értékelt: míg a jobboldal a nemzetközi változásokat felismerve a magyar érdekek mentén kínál válaszokat, addig a baloldal és a Tisza Párt a brüsszeli és globalista elvárásokat próbálja Magyarországon érvényesíteni.
Három nem a háborús logikára
A nemzeti petíció három pontja egyértelmű politikai állásfoglalás: nemet mond a háborúra, nemet Ukrajna további finanszírozására és nemet a háború következményeként megemelt rezsiárakra. Szánthó szerint Brüsszel 800+700 milliárd dolláros ukrán jóléti terve világosan mutatja, hogy a globalista baloldal nemcsak belemenne a háborúba, hanem annak költségeit is az európai – köztük a magyar – emberekkel fizettetné meg. Mint fogalmazott:
Nem a gyengülő globális elit szempontja a kérdés, hanem az, hogy mi a magyar érdek.”
Szuverenitás vagy brüsszeli alárendeltség
Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdeke a fizikai és anyagi biztonság, a háborúból való kimaradás, valamint a Zelenszkij-rezsim pénzügyi feltőkésítéséről való lecsatlakozás. Szánthó Miklós hangsúlyozta:
Amíg nemzeti döntéshozatal van, addig van határvédelem, védelem a magyar gazdáknak, és erő nemet mondani a Magyarországra káros brüsszeli tervekre.
A Mercosur-megállapodás és az ukrán agrárimport kérdése szerinte nem technikai vita, hanem szuverenitási ügy, mert a magyar mezőgazdaság feladása az önállóság feladását jelentené. Összegzése szerint a napi politika zaján túl két út létezik: a globalista, multicég-centrikus brüsszeli irány és a szuverenista, emberközpontú magyar út.
A veszélyek korában pedig nem kísérletezni kell, hanem megvédeni az országot – ezért számít ma is a nemzeti oldal a biztos választásnak.
