Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Az „Energiafüggés helyett stratégiai mozgástér” című elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az új globális energiarendben az energiaszuverenitás és a diverzifikált forrásokhoz való hozzáférés vált az államok egyik legfontosabb stratégiai céljává. A XXI. Század Intézet tanulmánya szerint Magyarország az elmúlt másfél évtizedben jelentősen növelte energetikai mozgásterét, miközben már a regionális elosztóközpont szerepe is elérhető közelségbe került a számára.
A XXI. Század Intézet elemzése rámutat, hogy napjaink geopolitikai folyamatai egyértelművé tették, hogy egy új globális energiarend van kialakulóban.
Fotó: HOSSEIN BERIS / Middle East Images
A XXI. Század Intézet szerint az új energetikai világrendben Magyarország előtt új távlat nyílt
A tanulmány megállapításai alapján az energiapolitika ma már nem pusztán egy gazdasági kérdés, hanem stratégiai és biztonságpolitikai ügy is.
Az olcsó, fenntartható, tiszta és megfizethető energiához való hozzáférés ma már az állami szuverenitás egyik alappillérévé vált, miközben kevés ország képes kizárólag saját forrásaira támaszkodva kielégíteni energiaigényét”
- olvasható az elemzésben, amely szerint az erőforrások egyenlőtlen eloszlása miatt világszintű verseny bontakozott ki, ami nemcsak a nagyhatalmakat, hanem minden államot érint. Magyarország ebben a környezetben „vegyes pozíciókat” foglal el:
Míg a villamosenergia-termelés területén egyre közelebb kerül az önellátáshoz, addig földgázból és kőolajból továbbra is külső függés tapasztalható.”
A tanulmány hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a magyar kormány nem fogadta el a történelmi és földrajzi adottságokból fakadó kényszerpályát.
Az atomenergia és a napenergia előtérbe helyezése, az új csővezetékek kiépítése, valamint a regionális energetikai együttműködések mind azt a célt szolgálják, hogy csökkenjenek a külső függőségből eredő kockázatok. Ennek eredményeként az elmúlt tizenöt évben jelentősen bővültek a hazai gáz- és villamosenergia-összeköttetések a szomszédos országokkal.”
– írja az elemzés, kiemelve, hogy ma már technikailag adott lenne a belföldi ellátás biztosítása akkor is, ha a keleti piacok kiesnének, ám ez a lehetőség nem kényszerként, hanem mozgástérként jelenik meg.
Az energiabiztonság kezelése pragmatikus alapokon nyugszik, ami egyúttal megteremti a rezsiköltségek szabályozásának feltételeit is, egyszerre védve a lakosságot és a nemzeti szuverenitást”
– olvasható a tanulmányban.
A XXI. Század Intézet szerint az új energetikai világrendben Magyarország előtt új távlat nyílt:
A geopolitikai átrendeződés következtében az európai energiapiacon megjelentek új kulcsszereplők – az Egyesült Államok, Törökország, Azerbajdzsán vagy Kazahsztán –, ami új energiafolyosók kialakulásához vezetett. Magyarország ebből jelentős előnyt kovácsolhat, mivel már évekkel ezelőtt stratégiai együttműködéseket épített ki ezekkel az országokkal, felismerve a nemzeti érdek érvényesítésének lehetőségét.”
A tanulmány ugyanakkor azt is megállapítja, hogy az új energiarendben elkerülhetetlenné válhatnak a piackorrigáló állami beavatkozások:
- a gazdasági nacionalizmus
- és a deglobalizáció szellemében.
Ezek nélkül az államok kiszolgáltatottá válhatnak a külső erőknek, míg a szuverenitás erősítése hosszú távon stabilitást biztosíthat.
Az elemzés témájához kapcsolódva a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium 2026. január 26-án Energiaszuverenitás 2026 címmel közös konferenciát szervez. A rendezvény célja, hogy átfogó képet adjon a magyar energiaszuverenitás jelenéről, jövőjéről és kihívásairól.
