Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz elmúlt évtizedek legnagyobb bérfejlesztése zajlik a közszférában, ami egyértelműen cáfolja a Tisza Párt állítását a közszolgáltatások összeomlásáról. Erről is beszélt az Origo Számháború podcastműsorának a legutóbbi adásában Szalai Piroska. A miniszterelnöki főtanácsadó szerint a Tisza Párt politikusait nem érdeklik a számok, mert azokkal amúgy is hadilábon állnak.

Szalai Piroska szerint semmi alapja nincs annak, hogy a Tisza Párt az állítólagosan túl alacsony fizetések miatt összeomló közszolgáltatásokat vizionál
A műsorban elhangzott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint novemberben a bruttó átlagkereset Magyarországon 8,9 százalékkal, nominálisan 756 400 forintra, míg a nettó átlagkereset 10,2 százalékkal, 525 900 forintra emelkedett.
Szalai Piroska ezzel összefüggésben arra mutatott rá, hogy a keresetek alakulásában semmi meglepő nincs. Az év utolsó két hónapjában rendre megemelkedik a bruttó és a nettó kereset, mivel ilyenkor fizetik ki a cégek az év végi prémiumokat, bónuszokat, ami mindig feljebb húzza a bérdinamikát. A miniszterelnöki főtanácsadó szerint ugyanakkor az igazán örvendetes, hogy a nettó keresetek hónapok óta jobban emelkednek, mint a bruttó keresetek, aminek az az oka, hogy tavaly júliusban életbe lépett a családi adókedvezmények emelése, illetve később októberben pedig a háromgyermekes anyák szja-mentessége. Ezzel ráadásul nincs vége a folyamatnak, mivel 2026. január elsejével ugyanis a családi adókedvezmény újabb emelése, illetve a 40 év alatti kétgyermekes anyák szja-mentessége is életbe lép.
A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak az átlag, hanem a hazai bérhelyzetet jobban leíró mediánkeresetek is dinamikusan emelkednek, sőt, jobban nőttek az utóbbi időben, mint az átlag.
A felzárkózás nagyobb volt, mint a felső kategóriák növekedése, és ez így zajlik már 2010 óta”
– mondta Szalai Piroska, hozzátéve, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem nagyon volt olyan év, amikor a magasabb jövedelmi sávba tartozók fizetése nagyobb mértékben emelkedett volna. Így volt ez akkor is, amikor a kormány az orvosi béreket rendezte, illetve 2024-ben a tanárok béremelésének évében is. A főtanácsadó az utóbbi kapcsán jelezte, hogy a magyar pedagógusok mostanra már a nemzetgazdasági átlag fölött keresnek, miután:
- először 27,
- tavaly 20,
- idén pedig 10 százalékkal emelkedtek a pedagógusbérek.
Többször elmondtam és egyre inkább beigazolódik, hogy a tiszásokat nem érdeklik, hogy milyenek a számok. Valami mesét elgurítanak, mondanám, hogy a hantagolyót elgurítják és azzal próbálnak érvelni. Soha nem az objektív konkrétumokat nézik”
– figyelmeztetett Szalai Piroska annak kapcsán, hogy a Tisza Párt a túl alacsony fizetések miatt összeomló közszolgáltatásokat vizionál.
Ezzel szemben az igazság az az, hogy jelentős bérfejlesztés zajlik a közszféra több területén is egyidejűleg, ami alátámasztja, hogy a kormány fontosnak tekinti a közszolgáltatások javítását.
A műsorban Szalai Piroska kitért a kormány rezsistopról szóló bejelentésére is.
Januárban nagyon sokan kikerültek volna a rezsicsökkentett körből, ha a kormány nem lép, miután nagy hideg miatt átlagosan mintegy 30 százalékkal emelkedett a gázfogyasztás”
– mondta a főtanácsadó, hozzátéve, hogy még nincs pontosan kidolgozva, hogy ez miképp fog megvalósulni, de arra lehet számítani, hogy a korábbi értékekhez képest fogja majd a többletfogyasztás terhét átvállalni a kormány.
Az Origo Számháború elnevezésű podcastműsorában szóba került még az is, hogy a kormány döntött a tűzifaprogram kiterjesztéséről is, így minden önkormányzat akármennyit igényelhet, ha szükségét látja. Ezzel összefüggésben a miniszterelnöki főtanácsadó reagált arra is, hogy a Tisza Párt bejelentette, hogy megduplázná a szociális tűzifaprogramra szánt keretet. Ezzel kapcsolatban Szalai Piroska megjegyezte:
Nincs az a matematika, ami ki tudná hozni azt, hogy a kétszeres a több, és nem a felülről nyitott.”