Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz Európai Unió globalista vezetésének olyan nehézségekkel kell szembenéznie a nemzetközi színtér átalakulása folytán, mint a gazdasági lassulás, a technológiai lemaradás, a kereskedelmi partnerekkel való problémák, illetve a szuverenista erők egyre erősödő nyomása – olvasható a XXI. Század Intézet legújabb elemzésében. Mint fogalmaztak, a brüsszeli elitnek elemi érdeke, hogy továbbra is befolyást gyakoroljon a tagállamok fölött és a számukra megfelelő jelölt támogatásával az általuk képviselt ideológiai irányvonal felé terelje a tagállamokat.
A brüsszeli körökhöz kapcsolódó politikusok motivációit vizsgálta legfrissebb elemzésében a XXI. Század Intézet az Európai Unió befolyásszerző képességének fényében. A szervezet úgy fogalmazott,
a világrendszerváltás folyamata a nemzetközi kapcsolatokra is nagy hatást gyakorol,
amely a korábbi domináns aktorok jelentőségének csökkenését is magával hozza. A felemelkedő nagyhatalmak mellett tetten érhető az Európai Unió dominanciájának csökkenése, amely a tagállami bizalmatlanság tekintetében és az Európán kívüli partnerekkel való egyet nem értésben is megmutatkozik.
Ennek ellenére
az Európai Unió vezetésének továbbra is érdeke, hogy érvényesüljön a „Brüsszel-hatás”, melynek keretében egyes mechanizmusoknak, irányvonalaknak, jelentéseknek és az azokból születő jogszabályoknak köszönhetően föderális megoldásokra törekednek.
Mint írták, ehhez a jelenséghez kapcsolódik a „lopakodó hatáskörök” jelensége is, melynek keretében az Európai Unió olyan területeken is igyekszik befolyást szerezni, amelyben nem rendelkezik saját hatáskörrel, a folyamat pedig a tagállami szuverenitás további csorbítását igyekszik elérni, nagyobb befolyást szerezve az államok működésében. Hozzátették, a hálózat részét képező személyek elősegítik a tagállamokban a föderalista-globalista érdekek érvényesülését – erre mutatnak rá a brüsszeli elitréteggel folytatott egyeztetéseik.
Kitértek arra is, hogy
ez a jelenség megmutatkozik a tagállamok belpolitikai színterén is.
Magyarországon a 2022-es választást megelőzően az ellenzéki összefogás politikusai (Dobrev Klára, Donáth Anna, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter) egyeztettek a globális pénzügyi körökből érkező francia elnökkel, Emmanuel Macronnal, akivel többek között az uniós értékek és a jogállamiság kérdésében is azonos álláspontot képviseltek. Emellett nem meglepő tény, hogy
a globalista érdekeket képviselő Anne Applebaumhoz kötődő Action for Democracy nevű amerikai civil szervezet is jelentős összegekkel támogatta Márki-Zay Péter szervezetét a választások előtt,
melyet később az ellenzéki jelölt saját maga ismert el.
A XXI. Század Intézet szerint
Magyar Péter politikai pályafutása során olyan vezetők támogatásában részesül, akik a nemzeti keretek megerősítése helyett a globális törekvések úttörői közé tartoznak.
A Néppárthoz való csatlakozását megelőzően egyeztetésekre került sor Manfred Weberrel, a pártcsalád vezetőjével, aki egyértelmű kijelentést tett arról, hogy Magyar Pétert támogatja Orbán Viktor leváltása érdekében. Ugyanis egy uniós irányvonalat kérdés nélkül elfogadó miniszterelnök ideálisabb jelölt lenne az Európai Unió vezető körei számára, aki ennek megfelelően képviselné az eurokrata elit fő csoportjának, az Európai Néppártnak az értékrendjét is. Ebből adódóan nem meglepő, hogy Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével is jó viszonyt ápol Magyar Péter, aki szintén nem nézi jó szemmel a magyarországi szuverenista kormány működését.
Hangsúlyozták, az egyeztetések nem kizárólag az uniós tisztségviselőket érintik, a napokban megrendezett müncheni biztonságpolitikai konferencia keretében
Magyar Péter találkozott Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, aki korábban több alkalommal is bírálta az Orbán-kabinetet,
ezért feltehető, hogy Magyar Péter személyében lát lehetőséget arra, hogy a szuverenista kormányt egy föderális-globális érdekekkel összhangban álló vezetés váltsa fel, mégpedig pontosan úgy, ahogyan az Lengyelországban is történt.
Megjegyezték, Tusk mellett Friedrich Merz német kancellárral is személyesen egyeztetett a Tisza Párt vezetője a konferencián.
Merz korábban a BlackRock amerikai befektetési alapnál töltött be lobbista pozíciót és erősen kötődik a globális pénzügyi körökhöz, amely megmutatkozik az általa képviselt neoliberális gazdaságpolitikában is.
A BlackRock jelentős részesedéssel rendelkezik a Tisza Párt új jelöltjeihez kötődő globális vállalatok (Erste Bank, Shell, Vodafone) esetében is. Ebből adódóan nem meglepő, hogy a német kancellár és a Tisza Párt politikusai hamar megtalálták a közös hangot.
Az elemző cég megjegyezte, hogy a globális átrendeződés időszakában különösen fontosak a nemzetközi kapcsolatok és a stratégiai partnerekkel való együttműködés,
az Európai Unió vezetőit és a globális körök kiszolgálóit pedig valójában olyan politikai érdekek vezérlik, amelyek a hatékonyság álcája mögé bújva különböző eszközök segítségével érnek el egyre nagyobb befolyást a nemzetállamokban.
A brüsszeli körök jelöltjei, hatalomra kerülésük esetén, a szuverenista álláspont helyett a globális elit érdekeinek kiszolgálására törekednek, amely az ideológia-vezérelt irányvonal mentén helyezi el az országokat.
A teljes elemzés a XXI. Század Intézet honlapján olvasható.
