Megdöbbentő vehemenciával menne neki a nyugdíjrendszernek a tiszás szakértő

Alaposan felforgatná a szabályokat a Magyar Péterben reménykedő Simonovits András nyugdíjguru – számolt be róla a Magyar Nemzet. Szerinte a magyar nyugdíjrendszer túlzottan bőkezű, egy alkalommal elképesztő módon még arra is utalt, hogy a magasabb járandóságú nyugdíjasok aránytalan terhet rónak az államra, mert tovább élnek. A nők 40-et is elvenné.

Igencsak megkeserülnék a nyugdíjasok, illetve a nyugdíj előtt állók, ha megvalósulnának azok az elképzelések, amelyeket a Tisza Párt környékén mozgó szakértők hangoztatnak. Közéjük sorolható Simonovits András matematikus is, aki vállaltan Magyar Péter kormányra jutásának drukkol, és tizenöt éve tartja magát Orbán egyik legfőbb kritikusának – részletezi a Magyar Nemzet.

Simonovits András a korábbi nyilatkozatai alapján alaposan átszabná a magyar nyugdíjrendszert, mert bőkezűnek tartja
Fotó: Beliczay László / MTI Fotószerkesztőség

Hasonlóan a Tisza szekerét toló több más közgazdászhoz, Simonovits is leszögezte, hogy a megszorítási tervek részleteiről a választásokig nem szabad beszélni – Tarr Zoltán után tehát még valaki, aki a választást kell nyerni, utána mindent lehet elvet vallja.

Simonovits először is úgy véli, hogy a nyugdíjrendszer most túl bőkezű, így szerinte az induló nyugdíjakat csökkenteni kellene. Külön terve van a jelenlegi magasabb nyugdíjak megvágására. Szerinte ezeket a jövedelmeket meg kellene adóztatni(!).

Nem csekély, hanem akár 20–40 százalékos sarcot vetne ki az öregségi juttatásra. Simonovits a Népszava – amely menteni próbálta a tanácsadó korábbi szavait – Törésvonal című műsorában kifejtette azt is, hogy a nyugdíjadó (hivatalos nevén a degresszió) tulajdonképpen úgy működne, mint a progresszív jövedelemadó, vagyis minél magasabb a kereset, illetve a juttatás, annál magasabb arányú sarcot vetne rá ki.

Ezek után mondhatni magától értetődő, hogy nekimenne a Nők 40-nek is. Szerinte méltánytalan, pazarló, ostoba és elmebetegség. Érdemes felidézni, hogy a kedvezményes öregségi nyugdíj lehetővé teszi, hogy a nők a hivatalos nyugdíjkorhatár (jelenleg 65 év) betöltése előtt, életkortól függetlenül teljes értékű nyugdíjba vonuljanak, amennyiben van legalább 40 év szolgálati idejük. Ebbe az időbe nyolcévnyi gyermeknevelésre adott juttatás is beszámítható, tehát a program a nők és az anyák megbecsülésének jele.

Ehhez kapcsolódik a nyugdíjkorhatár emelésének javaslata: Simonovits szerint a jelenlegi korhatár hosszú távon nem fenntartható. Egy online elérhető tanulmányában a nyugdíjkorhatár korábbi, meredeken emelkedő időszakát említette jó példaként. „Magyarországon az általános nyugdíjkorhatár 1997 és 2009 között meredeken emelkedett, különösen a nőknél (55 évről 62 évre). Ez folytatódott 2013 és 2022 között: az általános korhatár 62-ről 65 évre nőtt. Részben ezt ellensúlyozandó, az előre hozott nyugdíjrendszerben 2008 előtt nagyon laza volt a korhatár alatti nyugdíjba vonulás büntetése. 2009 és 2010 között egy jó rendszer alakult ki, ezt azonban 2012-ben az akkori kormányzat felszámolta.” Vagyis szerinte nemcsak tovább kellene dolgoznia mindenkinek, hanem erősen kellene büntetni azt, aki a korhatár elérése előtt menne nyugdíjba. Ez praktikusan azt jelenti, hogy nem teljes összeggel, érezhetően kisebb juttatásból élhetnének a munkával töltött évek után.

Ráadásul januárban a 24.hu-nak adott interjúban azon sajátos véleményét is kifejtette: problémát jelent, hogy a tehetősebb nyugdíjasok tovább élnek, és ez aránytalan extra terhet ró az államkasszára.