Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz elmúlt időszak magyar–ukrán feszültségei után a péntek reggeli rádióinterjúban minden korábbinál keményebb kijelentések hangzottak el. Orbán Viktor szerint az ukrán vezetés már nemcsak politikai nyomásgyakorlással, hanem nyílt fenyegetéssel is próbálja rákényszeríteni Magyarországot arra, hogy engedjen a követeléseinek.
Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy Volodimir Zelenszkij kijelentése egyértelműen új minőséget jelent a két ország konfliktusában.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
A miniszterelnök értelmezése szerint
Ukrajna nem egyszerű diplomáciai vitát folytat Budapesttel, hanem nyílt eszközökkel próbálja eltávolítani az útból azt a magyar kormányt, amely nem hajlandó teljesíteni az ukrán elvárásokat.
A kormányfő szerint a cél világos: Magyarországon olyan vezetés jöjjön létre, amely kész teljesíteni Kijev politikai, gazdasági és háborús érdekeit.
Miért tartja Orbán Viktor példátlannak az ukrán fenyegetést?
A miniszterelnök szerint a történtek azért különösen súlyosak, mert
egy NATO- és EU-tagállam vezetőjét érte olyan kijelentés, amelyet ő katonai fenyegetésként értelmezett.
Orbán Viktor azt mondta, hogy ez már nem az a megszokott politikai támadássorozat, amelyhez a magyar kormány az elmúlt években hozzászokhatott, hanem egy új és veszélyesebb szint.
A kormányfő világossá tette: szerinte az ukrán elnöknek valójában nem személyes baja van vele, hanem azzal van problémája, hogy Magyarország nem hajlandó alárendelni saját érdekeit az ukrán követeléseknek. Orbán Viktor úgy látja, hogy
ő maga és az általa vezetett kabinet „útban van”, ezért akarják fenyegetéssel, zsarolással és politikai nyomással félreállítani.
Értelmezésében a konfliktus lényege nem egy mondat vagy egy diplomáciai sértés, hanem az, hogy Magyarország továbbra is ellenáll-e.
Milyen ukrán követeléseket utasít vissza Magyarország?
Orbán Viktor szerint több olyan pont van, amelyben Budapest nem hajlandó engedni. Ide sorolta azt az elvárást, hogy
- Magyarország váljon le az olcsó orosz energiáról,
- adjon pénzügyi támogatást Ukrajnának,
- vállaljon nagyobb szerepet a háborús erőfeszítésekben,
- valamint támogassa Ukrajna európai uniós csatlakozását.
A miniszterelnök szerint ezek a lépések súlyosan sértenék a magyar családok, a magyar gazdaság és a nemzeti szuverenitás érdekeit. Éppen ezért úgy fogalmazott: sem fenyegetés, sem zsarolás hatására nem változtat ezen az állásponton. A rádióinterjú egyik legerősebb üzenete az volt, hogy
a magyar kormány nem hajlandó olyan döntéseket hozni, amelyekkel szerinte „pórul járna az ország”, még akkor sem, ha emiatt a konfliktus tovább éleződik.
Hogyan kapcsolódik az ukrán fenyegetés a magyar választásokhoz?
Orbán Viktor nemcsak külpolitikai, hanem egyértelmű belpolitikai összefüggést is felvázolt. Azt állította, hogy az ukrán vezetésnek nem titkolt érdeke a magyarországi politikai fordulat, mert egy ukránbarát kormány könnyebben teljesítené Kijev követeléseit. A miniszterelnök szerint ezért
Ukrajna nemcsak nyomást gyakorol Budapestre, hanem érdekelt abban is, hogy a jelenlegi nemzeti kormány meggyengüljön.
A kormányfő ezt az energiapolitikai vitákkal is összekapcsolta. Állítása szerint az olajszállítások körüli konfliktus, az árak emelkedése és az ellátási bizonytalanság mind olyan tényezők, amelyek politikailag is kihasználhatók. Orbán Viktor szerint
az ukrán fél abban bízik, hogy a gazdasági nehézségek végül a magyar kormányra égnek rá, és ezzel könnyebb lesz „eltakarítani az akadályt”, amelyet a jelenlegi kabinet jelent.
Miért lett az olajblokád az ukrán nyomásgyakorlás egyik legerősebb fegyvere?
A miniszterelnök az interjúban különösen kemény szavakkal beszélt a Barátság kőolajvezeték ügyéről. Azt állította, hogy nincs műszaki akadálya annak, hogy a Magyarországnak járó orosz olaj megérkezzen, ezért szerinte a leállás mögött egyértelműen politikai döntés áll. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy
Magyarország rendesen fizet az energiahordozóért, szerződés is van rá, Ukrajna pedig vállalta az átszállítás biztosítását.
Ebből kiindulva a kormányfő nem egyszerű vitának, hanem zsarolásnak nevezte a történteket. Szerinte az ukrán fél azért tartja vissza az olajat, hogy nyomás alá helyezze Magyarországot, növelje az energiaárakat, bizonytalanságot keltsen, és ezzel belpolitikai károkat okozzon. Orbán Viktor ezt egyenesen
állami szintű banditizmusnak minősítette, és jelezte: Magyarország meg fogja találni a maga válaszait erre a lépésre.
Meddig hajlandó elmenni Orbán Viktor a válaszlépésekben?
A miniszterelnök egyértelműen jelezte, hogy Magyarország minden olyan jogi és politikai eszközt használni fog, amely rendelkezésére áll. Beszélt arról, hogy az Európai Unióban csak egyhangú döntéssel lehet bizonyos pénzügyi csomagokat jóváhagyni, ezért Budapest továbbra is élni fog vétójogával, ha úgy látja, hogy a magyar érdek ezt kívánja.
Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy
amíg Ukrajna nem teszi lehetővé az olajszállítás helyreállítását, addig Magyarország sem érzi kötelességének, hogy az ukránokat támogató brüsszeli döntések mögé álljon.
Ennél is tovább ment, amikor arról beszélt, hogy bizonyos, Ukrajna számára fontos magyarországi szállításokat és együttműködési elemeket is meg lehet állítani. Üzenete az volt:
ha Magyarországgal kibabrálnak, akkor Budapest sem marad passzív.
Miért nevezte Orbán Viktor pénzügyi játszmának az egész ügyet?
A rádióinterjúban a kormányfő többször is arra utalt, hogy a háttérben nem pusztán geopolitikai vita húzódik, hanem üzleti érdekek is. Azt mondta, sokan keresnek azon, ha Magyarország nem jut hozzá az olcsóbb orosz energiához, mert ilyenkor drágább források felé terelődik a piac. Orbán Viktor szerint ez a helyzet egyes nagy energiacégeknek és azok érdekköreinek kifejezetten kedvez.
A miniszterelnök ebből azt a következtetést vonta le, hogy
a magyar családok pénzére megy a játék.
Szerinte a nemzeti kormány azért áll útban sok szereplőnek, mert a multik profitjából próbál visszajuttatni a magyar embereknek, míg ellenfelei ezt a modellt felszámolnák. A kormányfő érvelésében az ukrán nyomás, az energiapolitikai vita és a belpolitikai csaták így egyetlen nagy küzdelemmé állnak össze: ki fizeti meg a válság árát, a magyar családok vagy a nagyvállalati profit.
Mit mondott Orbán Viktor a biztonságról és a következő évekről?
Az interjú végén a miniszterelnök a tágabb nemzetközi helyzetre is kitért, de ezt is ugyanabba a keretbe helyezte: szerinte
a világ a veszélyek korszakába lépett, és Magyarország számára a legfontosabb cél a kimaradás.
Orbán Viktor szerint a következő években a háborús nyomás nem csökkenni, hanem nőni fog, ezért a magyar politika kulcsszava a biztonság kell legyen.
A kormányfő üzenete ebben az összefüggésben is egyértelmű volt:
Magyarországnak ellen kell állnia a külső nyomásnak, nem szabad belesodródnia a háborúba, és nem engedheti, hogy fenyegetésekkel vagy energetikai zsarolással térdre kényszerítsék.
Az interjú alapján Orbán Viktor azt az álláspontot képviseli, hogy a magyar–ukrán konfliktus most már messze túlmutat a diplomáciai nézeteltéréseken: szerinte
itt egy ország szuverenitása, energiaellátása és politikai jövője a tét.
