Orbán Viktor az Ötben: Magyarország azért van kedvező energiahelyzetben, mert én képes vagyok nemet mondani

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Hétfőn 16 órakor újra leült beszélgetni a miniszterelnök és Hont András az Öt című műsorban. Ahogyan azt Orbán Viktor előrevetítette, mindenről is szó volt: az ukrán kémbotrányról, a kiugrott rendőrről, az olajblokádról, a brüsszeli döntésekről és a változó energiapiaci helyzetről is. Összefoglalónk következik.
Szóljon hozzá!
Vágólapra másolva!

A műsorban szóba kerültek a kampány legfontosabb kérdései, a Tisza Párt körüli viták, valamint a nemzetbiztonsági szempontból érzékeny ügyek is. A beszélgetés időzítése sem véletlen, hiszen a kampány hajrájában Orbán Viktor minden megszólalása kiemelt jelentőséggel bír.

Orbán Viktor
Orbán Viktor újból Hont András vendége volt az Öt című műsorban (Forrás: Facebook/Orbán Viktor)

Szabó Bence nem hős, hanem balek

A műsor azonnal a legforróbb témákkal kezdődött: Orbán Viktor a kiugrott rendőr, Szabó Bence ügyét egyszerű félreértésként értékelte: szerinte a volt rendőr azt hitte, hogy egy politikai párt elleni akcióba lát bele, miközben valójában egy titkosszolgálati művelet részleteit érzékelte. A miniszterelnök megfogalmazása szerint: 

Szabó Bence nem hős, hanem balek.”

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a titkosszolgálatok működése szükségszerűen nem lehet teljesen átlátható, hiszen „a titkosszolgálatok olyan feladatokat adnak, melyek értelmét végső soron ők látják át”, miközben az így megszerzett információk hasznosak lehetnek az állam számára. Hozzátette: 

Ha a titkosszolgálat transzparens módon működne, akkor könnyű lenne átlátni.”

Csakhogy éppen az a lényegük, hogy egy „félhomályos zónában” dolgoznak, ahol az államérdekeket már érheti támadás, de az ügyek még nem tartanak ott, hogy a nyilvánosság elé kerüljenek. A miniszterelnök kitért a Nemzetbiztonsági Bizottság gyakorlatára is, amely szerinte szigorú szabályok mentén kezeli az információkat. Mint mondta: 

Semmit sem hozunk nyilvánosságra, ami államérdeket sértene, és ami további titkosszolgálati hírszerzési munkát akadályozna”, és erre csak akkor kerül sor, ha valamilyen nyomás vagy tisztázandó kérdés indokolja.”

Hangsúlyozta, hogy még ilyenkor is „háromszoros szűrőn keresztül” történhet a nyilvánosságra hozatal, és „ez maradjon is így”. Orbán Viktor egyértelműen fogalmazott: 

A kémkedés nem vállalható.”

Az ukrán kémhálózat a valódi fenyegetés

Orbán Viktor szerint Ukrajna hosszú ideje szervezetten épít ki kémhálózatokat, és jelentős fekete pénzeket fordít ilyen műveletekre nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is. Mint fogalmazott: 

Minket nem a Tisza Párt érdekel, hanem az ukrán kémek érdekelnek.”

A miniszterelnök szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok folyamatos adatgyűjtést végeznek, és az információk csak akkor kerülnek a kormány elé, amikor már kellő bizonyosság áll rendelkezésre, az érintett szereplőket beazonosították, és megindítható a jogi eljárás. Hangsúlyozta, hogy ezek a folyamatok időigényesek, de elengedhetetlenek a megalapozott döntésekhez. Orbán Viktor a Tisza Világ applikációval kapcsolatban kiszivárgott adatokról is beszélt, amelyek szerinte egyértelműen külföldi kézbe kerültek: 

Egyértelmű, hogy az ukránoknál vannak ezek az adatok.”

Hozzátette, hogy az ügy egyik legsúlyosabb eleme, hogy informatikusokat képezhettek ki és építhettek be különböző rendszerekbe. A miniszterelnök kritikát fogalmazott meg a közéleti kommentátorokkal szemben is: 

Csodálkozva figyelem azokat a nagy önbizalmú influenszereket, akik nekiállnak elmagyarázni, hogy minek milyen befolyása van a választásokra.” 

Szerinte valójában senki nem tudja pontosan, mi határozza meg a választói döntéseket.

A Tisza energiatervei Brüsszelhez kötnék Magyarországot

Orbán Viktor a Hont András műsorában a Tisza Párt energetikai programját bírálva arról beszélt, hogy annak kiindulópontja egy Brüsszellel kötendő megállapodás. A miniszterelnök szerint ennek egyik feltétele az orosz olajról való leválás, amit – állítása szerint – a párt szakpolitikusai is elismernek. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hiába cáfolta ezt Magyar Péter, a Tisza energetikai szakértője, Kapitány István ennek ellenkezőjéről beszélt. Hozzátette, hogy a választásokat követően akár gyors döntések is születhetnek ebben a kérdésben, mivel szerinte „mindennap ez a törekvésük”. Kijelentette:

Miközben engem gyomroznak, azért van az ország kedvező energiahelyzetben, meg védett ár, mert a magyar nép támogatásával és a kormány meghatalmazásával, de a végén én ott egyedül azt mondom, hogy: nem.” 

Álláspontja szerint más politikai szereplő ezt nem tudná megtenni. Orbán Viktor arra is kitért, hogy Magyarország az elmúlt években kilépett az európai „mainstream” együttműködésekből, így szerinte az ország mozgástere nagyobb lett, és kevésbé kötik külső elvárások az energiapolitikai döntésekben.

Régi fideszesek?

Orbán Viktor reagált arra a felvetésre, miszerint a Tisza Párt több szereplője korábban a Fidesz közelében tűnt fel. 

Hont András példaként Rost Andreát említette, amire a miniszterelnök úgy válaszolt: az operaénekes „sosem volt fideszes”, ugyanakkor hozzátette, reméli, hogy nem választják meg.

A beszélgetésben szóba került Kármán András is, akiről Orbán Viktor azt mondta: bár ma már a Tiszához kötődik, korábban ő maga küldte el, mert úgy látta, hogy másfajta szemléletet képvisel, mint amit a kormányzati munka megkövetel.

Az energia és a háború összefüggései

Az energiapolitika és a geopolitikai helyzet kapcsolatáról beszélve úgy fogalmazott: 

Nem láttam még olyan vezetőt az utóbbi 4–8 évben, aki ukránbarát lett volna, és ne akart volna leválni azonnal az orosz olcsó energiáról.”

Állítása szerint a Tisza Párt is ebbe a körbe tartozik, amit szerinte a saját szavazóik visszajelzései is alátámasztanak. A miniszterelnök úgy vélte, az ukrán lépések mögött tudatos stratégia áll, és a Barátság kőolajvezeték leállítása gazdasági nyomásgyakorlásként értelmezhető. Hozzátette, hogy mindez egy olyan időszakban történik, amikor a közel-keleti konfliktusok is tovább növelik az energiaellátás bizonytalanságát, ami szerinte egy ország számára „létkérdés”.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az ukrán vezetés nyíltan kommunikál az energiaellátással kapcsolatos lépésekről, és szerinte Volodimir Zelenszkij időzítései is arra utalnak, hogy politikai változásokban bíznak Magyarországon. A miniszterelnök szerint az ukrán fél abban érdekelt, hogy egy esetleges Tisza-győzelem után ne kelljen újraindítani a vezetéket.

Energiaszektor mint kulcsszektor

Orbán Viktor a Tisza Párt által felvetett energetikai privatizáció kapcsán felidézte a MOL korábbi visszavásárlásának történetét. Elmondása szerint a Gyurcsány–Bajnai-kormány idején eladott részesedés visszaszerzése kulcskérdés volt 2010 után, és ennek érdekében személyesen is tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. 

Udvarias és baráti beszélgetés semmiképpen sem volt” 

– fogalmazott, hozzátéve, hogy végül sikerült megállapodni, és a magyar állam visszaszerezte a stratégiai tulajdonrészt. A miniszterelnök hangsúlyozta: 

„Míg a baloldali kormányok a piacra bízták volna az energiaszektort, addig a jelenlegi kormány egy államilag szabályozott rendszerben hisz. Szerinte ennek köszönhető a rezsivédelem és a kedvezőbb energiahelyzet.”

A választások utáni helyzet

Hont András kérdésére, miszerint mi fog történni április 13-án, Orbán Viktor kiemelte: 

Magyarországon a rendszerváltás óta minden választás eredményét elfogadták. Jelenleg semmi rendkívülit nem látok, ez egy nyugodt ország lesz a választások után is.”

Úgy fogalmazott, ha egy politikai erő olyan többséget kap, amely nem kényszeríti koalícióra, azt meg kell köszönni a választóknak, „a többi a Jóisten ajándéka”. A várható részvételről azt mondta, kiélezett politikai helyzetben jellemzően 70 százalék körül alakul a részvételi arány, ezért nem tartja reálisnak a 90 százalékos részvételt. 

A kormányfő arról is beszélt, hogy szerinte „van egy terv a magyarok kizsebelésére”, amely három irányból érkezik: a drágább energiára való átállás, az ukrajnai háború finanszírozása, valamint a nagyvállalatokra kivetett különadók eltörlése révén.

Az ukrán befolyás és informatikai hálózatok

A külföldi befolyás kérdését érintve azt mondta: 

Mindenki biztos lehet benne, hogy az ukránok informatikusokat szerveztek be a Tisza Pártba.”

A miniszterelnök ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a kormánypártoknak az oroszokkal nincs ilyen típusú együttműködésük.

Ukrán blokádról és a szankciók hatása

Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna korábban két alkalommal is korlátozta Magyarország energiaellátását. 

2022-ben a gázra bevezetett blokádot csendben ki tudtuk védeni”

– idézte fel, hozzátéve, hogy az olajszállítás körüli jelenlegi helyzet már nagyobb figyelmet kap. Hozzátette: 

Ha a kormány marad, „biztosan fog jönni még olaj a Barátság kőolajvezetéken.”

A miniszterelnök bírálta az európai szankciós politikát is, amely szerinte ellentétes Magyarország gazdasági érdekeivel. Úgy fogalmazott, ezek az intézkedések felhajtják és magasan tartják az energiaárakat, így „a szankciók árát részben a magyarok fizetik meg”.

Orbán Viktor az amerikai politikáról szólva megjegyezte: az Egyesült Államok vezetője elsősorban saját országa érdekeit követi. Hozzátette, hogy Donald Trump időnként figyelembe veszi a magyar álláspontot, de ez nem tekinthető általános gyakorlatnak.

Új helyzet az energiapiacon

Orbán Viktor szerint az iráni háború tartósan kiesést okozott a világ energiaellátásában, ami új helyzetet teremtett a nemzetközi politikában. Úgy fogalmazott, ez is közrejátszott abban, hogy Donald Trump részben feloldotta az Oroszországgal szembeni szankciókat.

A miniszterelnök szerint az oroszok így „kétszer olyan drágán, és könnyen el tudják adni az energiahordozóikat”, ami szerinte jelentős hatással van az európai politikai és gazdasági folyamatokra. A külügyi kapcsolatok kapcsán kiemelte: 

Szijjártó Péter feladata, hogy minden féllel fenntartsa a kapcsolatot, ezért a Szergej Lavrovval való egyeztetéseket természetesnek nevezte, és az ezzel kapcsolatos kritikákat „nevetségesnek” tartja.

A szlovákiai Beneš-dekrétumok ügyében hangsúlyozta: Magyarország nem ért egyet a kollektív bűnösség elvével, és ha bármely magyar állampolgárt hátrány ér emiatt, a kormány közbe fog lépni.

Győzelemre készül

A választásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: „minden választás kétféle módon dőlhet el: 

Vagy nyersz, vagy veszítesz, de ezt a választók döntik el.”

Ugyanakkor hozzátette, hogy a Fidesz győzelemre készül. Elmondása szerint a kormányzati munka középpontjában a választások után is az áll majd, hogy megvédjék a magyarok pénzét, és továbbra is bevonják a nagyvállalatokat a közteherviselésbe.

Fontos lett a digitális jelenlét

Orbán Viktor a Hont András műsorában Miskolc kapcsán hangsúlyozta: a város nem csupán ipari központ, hanem történelmi jelentőséggel is bír, ugyanakkor az ott élők számára továbbra is kiemelten fontos az ipar jelenléte és az ebből fakadó identitás. A következő évek kihívásairól szólva a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a munka világa átalakulóban van. 

Mint mondta, a BlackRock elnöke által is megfogalmazott trendek szerint a jövő egyre inkább a szakmunkások felé billen, miközben a diplomás munkakörök egy részét a mesterséges intelligencia válthatja ki.

Orbán Viktor kitért a politika és a kampány átalakulására is, hangsúlyozva: a digitális jelenlét mára megkerülhetetlenné vált. Úgy fogalmazott:

A digitális világ nem kihegyezte, hanem átalakította a választási témákat, a kampányt.”

Kijelentette: amennyiben a gazdaság stabilan működik és Magyarország átlagos teljesítményt nyújt, a jelenlegi jóléti intézkedések hosszú távon is fenntarthatók. Hozzátette, hogy szerinte a Tisza Párt ezzel szemben a brüsszeli forrásokra alapozna, ugyanakkor „azt a pénzt ezekre nem lehet felhasználni”.

A miniszterelnök a médiakörnyezet változásáról is beszélt, kiemelve, hogy az okostelefonok elterjedésével megszűnt a hírek korábbi szűrőrendszere. A nyilvánosság szerkezete megváltozott.

Hangsúlyozta, hogy ez nemcsak Magyarországon, hanem globális szinten is komoly kihívást jelent.

Szóljon hozzá!