A Tisza Párt jelenleg egy totálisan ellentmondásos kettős narratívát képvisel a háború ügyében. Egyrészt önös anyagi megfontolások alapján, illetve ideológiai meggyőződésből és a brüsszeli szövetségeseknek megtett ígéretek miatt egy ukránpárti, a háború folytatása melletti álláspontot képvisel. Másrészt a hazai nyilvánosság előtt megpróbálja a háború valóságának, a háborús fenyegetésnek még a létezését is tagadni. Ez a kettősség azonban egyértelműen megkérdőjelezi a párt hitelességét.

Teljesen hiteltelen a Tisza Párt a háború ügyében képviselt kettős narratívája miatt
A párt vezető katonai szakértője, Ruszin-Szendi Romulusz, volt vezérkari főnök köztudottan szoros baráti kapcsolatot tart fent ukrán katonai, politikai körökkel, és korábban nyíltan felvállaltan Ukrajnát támogatta a konfliktusban. A bukott tábornok mostanában ennek ellenére a nyilvánosság előtt megpróbálja elbagatellizálni a háborús helyzet komolyságát.
Nem kell félni a háborútól. Nincs háború. Nincs háború, nincs háború!”
– mondta nemrég az egyik botrányt okozó nyilatkozatában. Ez a mondat egy olyan kijelentés, amely a külvilág szemében letagadja a háború tényét, miközben a nemzetközi helyzet, éppen fordítva, igazolja annak súlyosságát.
A háborús realitások ilyen módon történő relativizálása nem maradt reakció nélkül a Fidesz részéről. Lázár János például azt mondta, hogy a konfliktus hatása már érezhető a rezsi- és energiaárakon, és akik elbagatellizálják ezt, azok „cserben hagyják a választókat”, mert nem szembesítik a közvéleményt a háborús kockázatokkal és annak gazdasági hatásaival.
Tiszás profitálás a háborúból
A háborús konfliktus gazdasági következményei szorosan összefonódnak a Tisza Párt politikájával. Egy friss elemzés szerint a brit-holland Shell plc olajtársaság az orosz-ukrán háború kitörése óta dollármilliárdos extraprofitot realizált a megugró olaj- és LNG-árak miatt. Míg Európa energiaár-válsággal küzd, a Shell évente több tízmilliárd dollárt keresett – és a részvényárfolyam is jelentősen nőtt. A Tisza Párt vezetésében pedig több olyan szereplő is feltűnik, akik közvetlenül kapcsolódnak ehhez az energiapiaci haszonhoz. Kapitány István, aki korábban a Shell egyik alelnöki pozícióját is betöltötte, és Bújdosó Andrea tiszás önkormányzati képviselő, mindketten nagy mennyiségű Shell-részvénnyel rendelkeznek – utóbbi nyíltan 12 322 darabot birtokol. A sajtóbeszámolók szerint a részvények értéke azóta nőtt, amióta az ukránok elzárták a Barátság kőolajvezetékét, és a háborús bizonytalanság energiaár-emelkedést okozott.
Ezen tények ismeretében nyilvánvalóvá vált, hogy Bújdosó, Kapitány és más tiszás vezetők nemcsak ideológiai alapon, hanem az önös, egyéni pénzügyi érdekeik mentén is támogatják a háborús helyzet fenntartását, hiszen a növekvő részvényértékek személyes haszonnal járnak.