Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Újabb front nyílt a Magyarország elleni nyomásgyakorlásban: a katonai és politikai fenyegetések után immár gazdasági lépésekre szólít fel Volodimir Zelenszkij környezetének egyik ismert szereplője. Tarasz Zavorodnyij ukrán politológus szerint az Ukrajnában működő magyar vállalatokat – köztük az OTP Bankot – el kellene távolítani az ukrán piacról, hogy ezzel nyomást gyakoroljanak a magyar kormányra.
Egy internetes beszélgetésben Zavorodnyij arról beszélt, hogy Ukrajnának reagálnia kell Magyarország politikájára, és szerinte a gazdaság területén kell „csapást mérni”. Az Ellenpont szerint, a politológus úgy fogalmazott: az Ukrajnában jelen lévő magyar vállalatoknak el kell tűnniük a piacról, és példaként az OTP Bankot említette, amely szerinte még mindig működik az országban.
Zavorodnyij szerint, ha ezek a cégek nehéz helyzetbe kerülnek, akkor a magyar gazdasági szereplők maguk gyakorolhatnak nyomást a budapesti kormányra. Elemzők szerint ez a javaslat túlmutat egy gazdasági vitán, és politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető.
Az OTP Bank Ukrajnából való kiszorítása önmagában aligha okozna súlyos megrázkódtatást a magyar pénzintézetnek, ugyanakkor a nyilatkozat arra utalhat, hogy az ukrán fél nemzetközi szinten is igyekezhet fellépni a magyar vállalatok ellen.
A politológus kijelentései alapján elképzelhető, hogy Ukrajna az Európai Unióban is próbálhat nyomást gyakorolni a magyar cégekkel szemben.
Ukrajna hosszú távú európai finanszírozást vár
Zavorodnyij egy másik nyilvános beszélgetésben arról is beszélt, hogy Ukrajna számára az európai piacokhoz való hozzáférés és a folyamatos pénzügyi támogatás kulcsfontosságú. Szerinte az Európai Uniónak akár öt-tíz éven keresztül is finanszíroznia kellene Ukrajna működését és újjáépítését.
A kijelentés több kritikát is kiváltott, mivel egyes vélemények szerint azt sugallja, hogy Kijev elsősorban hosszú távú anyagi támogatást vár Európától.
Fokozódó feszültség Budapest és Kijev között
A gazdasági nyomásgyakorlásról szóló kijelentések egy olyan időszakban hangzottak el, amikor a magyar–ukrán viszony egyébként is feszült. Az elmúlt hetekben több konfliktus alakult ki a felek között, többek között az energiaellátás és az orosz szankciók kérdésében.
Magyarország korábban jelezte, hogy bizonyos uniós döntések – köztük újabb szankciók vagy pénzügyi csomagok – támogatását blokkolhatja, ha azok sértik a magyar gazdasági érdekeket.
A két ország közötti politikai vita így egyre inkább gazdasági dimenziót is kap, amelyben mindkét fél különböző eszközökkel próbál nyomást gyakorolni a másikra.
