Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A Tisza Párt elnöke a választási győzelem után nyíltan bejelentette, hogy nyolc magas rangú közjogi méltóságot és intézményvezetőt szólít fel lemondásra. Ha nem távoznak önként, Magyar Péter a kétharmados többségével alkotmánymódosítással távolítaná el őket hivatalukból. Ez az erőszakos mód azonban hatalmas káoszhoz vezetne, mutatjuk, miért.
Magyar Péter több nyilatkozatában és interjújában egyértelművé tette, hogy kormányra kerülve nem várja meg a mandátumok természetes lejártát, hanem gyors és radikális tisztogatást akar végrehajtani az állami intézmények élén. A listán szerepel Sulyok Tamás köztársasági elnök, Polt Péter az Alkotmánybíróság elnöke, Varga Zs. András a Kúria elnöke, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, Windisch László az Állami Számvevőszék elnöke, Rigó Csaba Balázs a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, Koltay András a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, valamint Senyei György az Országos Bírósági Hivatal elnöke. A felszólításra valamennyi intézmény reagált; senki nem hajlandó önként távozni hivatalából, hiszen Magyar Péternek nincs felhatalmazása bárkit eltávolítani ilyen módon.
Magyar Péter tervének súlyos következményei lennének
Úgy fogalmazott:
Ha a kormányalakítás után nem távoznak maguktól, akkor élve a kétharmados felhatalmazással, alkotmánymódosítással távolítjuk el őket a hivatalukból. Meg fogjuk oldani. Jogász vagyok, nem ijedek meg a jogászkodástól.”
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Tisza Párt a választási győzelmet követően azonnal neki akar esni az állami intézmények élén álló embereknek, akiket az Orbán-rendszer „bábjainak” nevez.
Ha azonban mindenki lemondana, vagy egyszerre rúgnák ki őket, az azonnali és teljes káoszt okozna az országban. Az ügyészség, a bíróságok és az Alkotmánybíróság működése megbénulna, a közpénzek ellenőrzése megszűnne, a média- és hírközlési szabályozás leállna, a gazdasági verseny felügyelete összeomlana. A bíróságok és felügyelő szervek cselekvőképtelenné válnának, az állampolgárok ügyei nem kerülnének eljárásra.
Az ügyészség szétverésével bűnözői csoportok azonnal kihasználnák a törvényen kívüli időszakot, tombolna az erőszak és a bűnözés. Egyszerűen megszűnne az állam működésének biztonsági hálója, és törvényen kívüli állapot alakulna ki.
Ráadásul rengeteg technikai és jogi akadály is van:
ezeknek a tisztségviselőknek hosszú, törvény által védett mandátumuk van (Sulyok Tamásé 2029-ig, a legfőbb ügyészé 2034-ig, az ÁSZ elnökéé 2034-ig stb.), és az Alaptörvény szerint politikai okokból nem lehet őket csak úgy eltávolítani. A leváltásukhoz alkotmánymódosítás kellene, ami maga is hatalmas jogi és politikai kockázatot jelent.
Magyar Péter terve egyértelműen egy nagyarányú, baloldali intézményfoglalás kezdete. A „jogállam” és „demokrácia” jelszavak mögé bújva akarják lecserélni a jelenlegi közjogi méltóságokat saját embereikre – akár az Alaptörvény erőszakos átírásával is.
