Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu„Aki ezt készítette, az vagy nem ismeri az Alaptörvényt, vagy nem érti a kormány működését” – fogalmazott Lattmann Tamás az ATV-ben Magyar Péterék alkotmánymódosítási javaslata kapcsán, amelyet Magyar Péter sógora nyújtott be. A tiszások az Alaptörvényben két ciklusban maximálnák a miniszterelnöki mandátumot, ráadásul a szabályozás visszamenőlegesen is érvényes lenne, így Orbán Viktorra is vonatkozna. A baloldali jogász szerint a tervezet nemcsak politikailag vitatható, hanem alkotmányjogi szempontból is súlyos hibákat tartalmaz.
„Kodifikációs szempontból ez a szöveg egy hulladék” – fogalmazott Lattmann Tamás az ATV-ben Magyar Péterék alkotmánymódosítási javaslata kapcsán, a jelenetet Szűcs Gábor posztolta Facebook-oldalán.
Mint beszámoltunk róla, Magyar Péter sógora, Melléthei-Barna Márton múlt szerda délután benyújtotta Alaptörvény-módosító javaslatát. A kormányfő a kampányban többször is arról beszélt, hogy választási győzelmük esetén az Alaptörvényben két ciklusban maximálnák a miniszterelnöki mandátumot, ráadásul a szabályozás visszamenőlegesen is érvényes lenne, így Orbán Viktorra is vonatkozna. A most benyújtott módosítás alapján ez hamarosan bekerülhet az alaptörvénybe.
A tervezet súlyos hibákat tartalmaz a baloldal jogász szerint
A baloldali jogász szerint a tervezet nemcsak politikailag vitatható, hanem alkotmányjogi szempontból is súlyos hibákat tartalmaz. Lattmann Tamás úgy véli, parlamentáris rendszerben önmagában nincs demokratikus jelentősége annak, hogy egy miniszterelnök mennyi ideig maradhat hivatalban. Példaként említette, hogy Angela Merkel és Helmut Kohl egyaránt 16 évig vezette Németországot anélkül, hogy ez szerinte a demokrácia összeomlásához vezetett volna. Ezzel szemben arra is utalt, hogy
Oroszországban még az elnöki tisztség esetében is létezik időkorlát, ami szerinte önmagában nem garancia a demokratikus működésre.
A jogász szerint azonban a legnagyobb probléma nem is maga az elképzelés, hanem annak megfogalmazása. Mint mondta, a normaszöveg csak azt rögzíti, hogy valaki nem választható meg miniszterelnökké, ugyanakkor nem tiltja meg egyértelműen azt, hogy a köztársasági elnök jelölje az adott személyt.
Lattmann Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a szöveg a konstruktív bizalmatlansági indítvány esetére sem tartalmaz azonos tartalmú korlátozást.
A baloldali jogász ebből azt a következtetést vonta le, hogy a jelenlegi megfogalmazás alapján akár olyan személy is ismét miniszterelnökké válhatna, aki korábban már hosszú éveken át betöltötte a tisztséget. Szerinte ez azt mutatja, hogy a szöveg kidolgozása során nem vették kellően figyelembe az Alaptörvény rendszerét és a parlamentáris kormányzás működését.
Aki ezt készítette, az vagy nem ismeri az Alaptörvényt, vagy nem érti a kormány működését
– fogalmazott Lattmann Tamás, aki szerint a normaszövegen még legalább „öt percet gondolkodni kellett volna valakinek, aki látott már alkotmányt az életében”.
