Régi céges partnerét nevezte ki államtitkárrá a gazdasági miniszter

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter és Zolnay Judit régi szakmai kapcsolata, különösen a jogásznő külgazdasági államtitkári kinevezése összeférhetetlenségi aggályokat vet fel, írja a Tűzfalcsoport. A háttérben évek óta tartó együttműködés, üzleti és tanácsadói összefonódások állnak.
Vágólapra másolva!

Komoly összeférhetetlenségi kérdéseket vethet fel Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter döntése, amellyel Zolnay Juditot nevezte ki külgazdasági államtitkárnak. A portál úgy fogalmaz: a kinevezés azért keltett feltűnést, mert a két szakember között évek óta szoros szakmai együttműködés áll fenn.

Gulyás Gergely
Gulyás Gergely szerint a Kapitány István nevével fémjelzett energiapolitikai elképzelések súlyos áremelkedést hoznának a magyar családoknak.
Fotó: Magyar Nemzet

Zolnay Judit jogász több mint három évtizedet töltött multinacionális vállalatok felsővezetésében. Pályafutása során többek között a MetLife magyarországi és bulgáriai vezérigazgatójaként dolgozott, később pedig saját tanácsadó céget alapított Zolnay Consulting Kft. néven, amely felsővezetői képzéssel (coaching), üzletfejlesztéssel és más tréningekkel foglalkozik.

Kapitány István – aki 2024-ben, 37 év után távozott a Shell globális alelnöki pozíciójából – az elmúlt években több szakmai rendezvényen is együtt szerepelt Zolnay Judittal. A Tűzfalcsoport írása szerint a felek közösen jelentek meg például üzleti fórumokon, konferenciákon és vezetői rendezvényeken, ahol gyakran közös panelbeszélgetéseket és előadásokat tartottak.

A portál arra is felhívja a figyelmet, hogy Zolnay Judit több alkalommal moderátorként is közreműködött Kapitány István előadásain, illetve korábbi közösségi bejegyzéseiben maga is utalt arra, hogy a volt Shell-vezetőt rendszeresen bevonta vezetői csapatok szakmai munkájába.

A Tűzfalcsoport szerint a kinevezés kapcsán több összeférhetetlenségi szempont is felmerülhet. Ezek között említik a „személyes szakmai hálózatból történő kinevezést”, a magánszektor és a kormányzati szerepvállalás közötti úgynevezett „forgóajtó-jelenséget”, valamint az átláthatósági kérdéseket is.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!