Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Tűzfalcsoport uniós tisztviselőkre hivatkozva azt írja, hogy az eddigi gyakorlat alapján az Orbán Viktor újbóli miniszterelnökké megválasztásának tilalma súlyosan sérti a visszamenőleges jogalkotás tilalmának alapelveit. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a 16. alaptörvény-módosítást, az Európai Bizottság nem tud mást tenni, mint a választás és a választhatóság korlátozása, és a visszamenőleges jogalkotás tilalmának sérelme miatt szankciós eljárást kezdeményez.

Forrás: Facebook/Orbán Viktor
A javaslat egyértelműen Orbán Viktorra szabott: a volt miniszterelnök, aki 1998–2002 között, majd 2010 óta megszakításokkal töltötte be a posztot, a módosítás elfogadása esetén automatikusan kizárná magát a jövőbeli indulásból. Kritikusok szerint ez klasszikus „Lex Orbán”, amely nem általános szabályt alkot, hanem egy konkrét személy ellen irányul, aláásva az uniós értékeket.
A visszamenőleges hatály súlyos jogi problémái
A visszamenőleges jogalkotás tilalma mind a magyar, mind az uniós jogrendszer alapköve. Számos esetben hangsúlyozták, hogy a választójogot és a közhivatal viselését érintő szabályok nem változtathatják meg utólag a múltbeli tényeket hátrányos módon.
Nemzetközi példák is óvatosságra intenek:
- Lengyelország: A PiS retroaktív bírói korlátozásai sorozatosan elbuktak az Európai Bíróság előtt, napi bírságokkal sújtva Varsót.
- Románia és más tagállamok: az Emberi Jogok Európai Bírósága hangsúlyozta, hogy a közhivatali korlátozások csak szigorú arányossági teszt után, előre látható módon alkalmazhatók.
- Amerikai precedens: az ex post facto tilalom klasszikus esetei (Calder v. Bull) mutatják, hogy a múltbeli szolgálat utólagos büntetése alkotmányellenes.