Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz új miniszterelnök közéleti szereplései során nem meglepő tapasztalat, hogy sűrűn keveredik ellentmondásba önmagával. Hosszú sora van az olyan eseményeknek, hogy Magyar Péter mond valamit, majd hamarosan az ellenkezőjét teszi vagy közli a nyilvánossággal. Az Országgyűlés szombati alakuló ülésén, amikor a megválasztott miniszterelnök letette az esküt az Alaptörvényre, még az előélete ismeretében is meglepetést okozott, olyan gyorsan mondott ellent az esküjének.
A választások óta eltelt hetekben Magyar Péter többször is lemondásra szólította fel a közjogi méltóságokat, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnököt. Az új kormányfő a beiktatási beszédében is hosszan sértegette az államfőt, miközben éppen arra az Alaptörvényre esküdött fel, ami kimondja a köztársasági elnök sérthetetlenségét – írja a Magyar Nemzet.
Az új miniszterelnök felesküdött az Alaptörvényre, hogy soha nem sérti meg, és a következő percekben a nyitóbeszédében hosszasan politikai vádakkal sértegette a Ház díszpáholyában jelen lévő köztársasági elnököt, noha az Alaptörvény 12. cikke a személyét sérthetetlennek deklarálja – írta Pokol Béla a közösségi oldalán.
Kétséges Magyar Péter hatalmi ágak megosztásának elvéhez fűződő viszonya
A jogtudós már többször is véleményt nyilvánított annak kapcsán, hogy Magyar Péter a választás óta a közjogi méltóságokat, köztük az államfőt fenyegette. Korábban megjegyezte, hogy ez a gyakorlat a jövőben is folytatódhat, ami
felveti a hatalmi ágak megosztásának elvének sérelmét.
Az egykori alkotmánybíró arra is felhívta a figyelmet, hogy az államfőt a kormányfő vagy választás után mint leendő kormányfőjelölt legitim módon kritizálhatja még nyilvánosan is az okok megjelölésével, de ha közvetlen érintkezés során felszólítja lemondásra, az alkotmánysértést jelent. A szakértő szerint
Magyar Péter a hivatalba lépése előtt már alkotmánysértést követett el."
