Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgyre több közjogi méltóság jelzi: nem kíván távozni Magyar Péter felszólítására. Az államfőtől a legfőbb ügyészig sorra hangsúlyozzák, hogy mandátumukat az alaptörvény és a törvények védik. A Magyar Nemzet szerint tehát Magyar Péter tisztogatási terve nem úgy halad, ahogyan eltervezte.
Az elmúlt hetekben Magyar Péter több közjogi méltóságot is lemondásra szólított fel, és május 31-ig adott határidőt számukra a távozásra.
Távozzon a Kúria elnöke, távozzon az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke!”
– hangoztatta a választási győzelmét követően, ugyanakkor úgy tűnik, az érintettek nem kívánnak eleget tenni a követelésnek – számolt be a Magyar Nemzet.
Az államfő és a Kúria is az alaptörvényre hivatkozik
A köztársasági elnök hivatala hangsúlyozta: az államfő az alaptörvényben meghatározott feladatait látja el, amelyek egyértelműen szabályozzák a választás utáni időszak teendőit. Ennek részeként a köztársasági elnök hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését, valamint javaslatot tesz a miniszterelnök személyére is.
Hasonló álláspontra helyezkedett a Kúria is. A legfőbb bírói fórum közölte: elnökét az Országgyűlés választja kilenc évre, Varga Zs. András mandátuma pedig 2030 januárjáig érvényes. A válasz világos üzenetként értelmezhető arra nézve, hogy a testület nem tekinti politikai kérdésnek az elnök hivatalban maradását.
A legfőbb ügyész is maradna a helyén
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész egyértelművé tette: nem kíván lemondani, és visszautasítja azt az állítást, hogy az ügyészség munkáját politikai befolyás érte volna.
A lemondásra felszólításban egy implicit állítás van, amit visszautasítok”
– fogalmazott, majd hozzátette: több évtizedes szakmai pályafutása alapján vállalta a feladatot, és legjobb tudása szerint kívánja ellátni azt. A kérdést végül röviden zárta le:
Szeretném a megkezdett szakmai munkát folytatni.”
Fotó: Ficsor Attila
Független intézmények: nincs helye politikai nyomásnak
Az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság szintén jelezte: a mindenkori alkotmányos és törvényi keretek között működnek tovább. Az ÁSZ emlékeztetett arra, hogy az elnököt kétharmados parlamenti többséggel, tizenkét évre választják meg. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke ennél is keményebben reagált:
Tilos alkudozni a lemondásomról Magyar Péterrel.”
Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy pozícióját nemcsak a magyar jog, hanem az uniós szabályozás és európai bírósági döntések is védik, így politikai alku tárgya sem lehet. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szintén közölte: az NMHH továbbra is független hatóságként működik, és politikai nyilatkozatokról nem foglal állást. Hozzátették: az elnök mandátuma 2030 decemberéig szól.
