Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMagyar Péter miniszterelnöki kinevezésekor új korszakot ígért, de a miniszterek névsorát böngészve inkább a régi baloldal visszatérése rajzolódik ki. A Tisza-kormány hemzseg a Gyurcsány-korszakból, az SZDSZ-hez köthető liberális körökből érkező, illetve a globalista hálózatokban korábban aktív szerepet játszó vezetőktől. Cikksorozatunkban a Tisza-kormány hatalomba ejtőernyőzött minisztereinek múltját mutatjuk be.
A választási kampányban Magyar Péter következetesen azt hangsúlyozta, hogy lezárják a „régi politikai korszakot”, és szakítanak a korábbi baloldali elittel. A Tisza-kormány névsora azonban mást mutat: a kabinetben helyet kaptak a Gyurcsány–Bajnai-időszak egykori emberei, az egykor az SZDSZ-hez közelálló liberális politikai szereplők, valamint olyan nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező vezetők is, akik régóta a liberális-globalista körökhöz tartoznak.
Bár különböző területekről érkeztek, közös bennük, hogy pályafutásuk során a nemzeti érdekek következetes képviselete jellemzően nem tartozott a fő prioritásaik közé. Cikksorozatunk első részében azokat a kormányzati szereplőket mutatjuk be, akiknek karrierje a 2010 előtti baloldali világban indult, és most meghatározó pozícióban tértek vissza a hatalomba.
Lannert Judit, a Gyurcsány-korszak oktatáspolitikai túlélője
Lannert Judit neve már a Gyurcsány–Bajnai-korszakban is ismert volt a baloldali oktatáspolitikai holdudvarban. A TÁRKI-TUDOK oktatáskutató intézet vezetője volt, amely a 2000-es években sorra kapta az állami megbízásokat a baloldali kormányoktól. Az intézet kutatásai révén támogatta a Gyurcsány-kormány politikai narratíváját, különösen az őszödi beszédet követő időszakban. Lannert Judit később az Orbán-kormány oktatáspolitikájának egyik leghangosabb kritikusává vált.
A pedagógushiány kezelésére nem az Orbán-kormány által javasolt (és később lépcsőzetesen bevezetett) béremelést, illetve átalakított tanárképzést javasolt, hanem a kisebb iskolák bezárását a rendszer „racionalizálására” hivatkozva.
Támogatta ezek mellett a Free SZFE-mozgalmat, de kiállt Ukrajna felszabadítása és az LMBTQ-ügyek mellett is. Korábban egy, a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Intézete által támogatott kutatás vezetőjeként is dolgozott.
Nagy visszhangot váltott ki a miniszterjelölti meghallgatásán adott válasza is, amikor az LMBTQ-propagandával kapcsolatos kérdésre ironikusan úgy reagált:
Láttak már átműtött óvodást?”
Orbán Anita, a globalista exszocialista
Orbán Anita külügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi feladatokat is ellát Magyar Péter kormányában. Neve az elmúlt években elsősorban globalista üzleti kapcsolatrendszere miatt került előtérbe, politikai múltja azonban jóval korábban, a szocialista időszakban kezdődött. A 2010-es választások előtt megpróbált közeledni a Fideszhez, ám politikai karrierje hamar megtorpant, amikor férjének neve is felmerült a Hagyó Miklós nevével fémjelzett BKV-s korrupciós üggyel kapcsolatban.
Orbán Anita később a nemzetközi üzleti és geopolitikai világban épített karriert. Neve éveken át szerepelt a Forbes legbefolyásosabb magyar üzleti szereplőinek listáján, hiszen
2021 és 2023 között a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese volt. Emellett igazgatósági tagja volt a Globsec nevű atlantista biztonságpolitikai szervezetnek, ahol többek között Bajnai Gordonnal is együtt dolgozott.
Orbán Anita felbukkant a Soros családhoz kötődő European Council on Foreign Relations tagjai között is. A szervezet tanácsadói és vezetői között olyan liberális nagy kutyák találhatók, mint Soros György, Alex Soros, Bajnai Gordon, Korányi Dávid vagy Dobrev Klára.
Nyilatkozataiból egyértelműen látszik, hogy az amerikai LNG-érdekek harcos szószólója, aki kifogásolta, hogy egy olyan gázvezeték készüljön el, amely kikerülné Ukrajnát.
Orbán Anita mindezek mellett az orosz-ukrán háború kitörését követően elképesztő módon az ukránok sorsáért aggódott, és nem a Kárpátalján élő magyarokért.
Kármán András, a bankár, akit „emberek közé nem szabad engedni”
Kármán András a Tisza-kormány pénzügyminisztereként a párt gazdasági programjának egyik kidolgozója lett, pályája azonban jóval korábban összefonódott a liberális gazdaságpolitikai és nemzetközi pénzügyi világgal. A Magyar Nemzeti Banktól érkezett a második Orbán-kormányba, ahol 2011-ig államtitkárként dolgozott, majd Orbán Viktor felmentette. A miniszterelnök később úgy fogalmazott:
Egy okos ember, (de) emberek közé nem szabad engedni.”
Kormányzati körökben már akkor is az SZDSZ-féle liberális gazdasági szemlélet képviselőjeként tekintettek rá. Távozása után az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD) kapott vezető pozíciót, később pedig az Erste Bank felsővezetésében dolgozott.
Az EBRD ebben az időszakban a Világbankkal együtt aktív szerepet vállalt az ukrajnai gazdasági reformokban, köztük a termőföldpiac liberalizációjában. A projektek partnerei között ott volt a Soros Györgyhöz köthető Nemzetközi Újjászületés Alapítvány és a USAID is.
Kármán az elmúlt években rendszeresen feltűnt a baloldali-liberális gazdasági elit szereplői mellett. Konferenciákon szerepelt együtt többek között Oszkó Péterrel, Bokros Lajossal, Bod Péter Ákossal és Mellár Tamással. Pályája tehát arra enged következtetni, hogy a Tisza Párt gazdasági irányvonalába visszatér a 2010 előtt követett liberális gazdaságpolitika.
Ruff Bálint, a liberális kirakatember
Az egykori politikai elemző immár a Miniszterelnökséget vezető miniszter, nemrég pedig Magyar Péter kinevezte miniszterelnök-helyettessé is. A meghatározás szerint fő feladata a Fidesz-kormány vezetői politikusainak elszámoltatása lesz. Neve a Partizán online műsorain keresztül vált ismertté, politikai múltja azonban jóval korábbra nyúlik vissza.
A 2010 előtti időszakban szorosan együtt dolgozott az SZDSZ-szel, majd az MSZP-vel. Horn Gábor mellett a Miniszterelnöki Hivatalban kezdett, majd a Fodor Gábor vezette környezetvédelmi tárcánál és az SZDSZ-nél is kabinetfőnökként tevékenykedett.
Később Botka László szegedi polgármester kampánytanácsadója lett, és a baloldali politikus mellett éveken át tanácsadói szerepben maradt. A 2022-es összbaloldali kampány idején Márki-Zay Péter mellett tűnt fel. Neve összekapcsolódott a baloldali kampánygépezettel, valamint a Bajnai Gordonhoz kötődő DatAdat-hálózattal is. Ruff egyik cége, a Call To Action Hungary Kft. a kampány során telefonos mozgósításban és adatbázis-alapú politikai kommunikációban vett részt.
Ruff Bálint az elmúlt években a Partizán politikai elemzőjeként szerzett országos ismertséget, majd a kegyelmi ügy kipattanása után megjelent a Tisza környezetében.
Egy beszélgetésben a Partizán stúdiójában úgy fogalmazott: „kiállunk Ukrajnáért”, de szerinte ezt a választási kampányban nem feltétlenül kell hangsúlyozni.
Kijelentése nagy port kavart, melyről az Origo is beszámolt. Arra pedig, hogy Ruff Bálint kezdettől fogva szoros kapcsolatban állt a Tiszával, alátámasztja, hogy a neve szerepelt a Tisza Világ alkalmazásból kiszivárgott, mintegy 200 ezer ember nevét és személyes adatait tartalmazó listán.
A kérdés innentől már nem az, hogy kik ülnek a Tisza-kormányban, hanem az, milyen országot akarnak építeni. Bár a törvényalkotási folyamat még el sem kezdődött, az első megnyilatkozások alapján egyre többen érezhetik úgy, hogy visszatért a balliberális kormányzás – azzal a látványos különbséggel, hogy a politikai viták az Országház üléstermeiből áttevődtek a Facebookra, a közösségi médiába. Öt héttel a választás után legfőbb ideje lenne elkezdeni az érdemi munkát!
